Szintetiz�tor

Hangok mesters�ges el��ll�t�s�ra alkalmas elektronikus zenei eszk�z.

A hangszint�zis t�rt�nete

A hangszint�zis t�rt�nete az 1940-es �vekre ny�lik vissza, k�z�rthet� form�ban az els� tudom�nyos publik�ci�t Daphne Oram k�sz�tette 1958-ban, melyet az "Oramics"-technol�giak�nt nevezett el. Tulajdonk�ppen ez a kezdetleges szintetiz�torok m�k�d�s�t ismertette.

Kezdetben anal�g szintetiz�torok fejl�dtek ki, k�s�bb digit�lisak, majd az anal�g technika renesz�nsza r�v�n divatba j�ttek a virtu�lis anal�g, illetve egy�b szoftverszintetiz�torok.

Az els� szintetiz�tor

Az els� szintetiz�tornak nevezhet� mesters�ges hangkelt� eszk�zt az amerikai r�di�t�rsas�g (RCA – Radio Corporation of America) princeton-i laborat�rium�nak szakemberei, Harry Olsen �s Hebert Belar k�sz�tett�k el az �tvenes �vekben. Az 1949-es kiad�s� "A Mathematical Theory Of Music"-c publik�ci� �szt�n�zte kutat�sukat, mely a k�l�nf�le popul�ris dalr�szletekb�l k�sz�tett �j zene el��ll�t�s�nak probl�m�j�val foglalkozott. A hangforr�s v�kuumcs�ves oszcill�tor volt, amelyet egy egyedi tervez�s� vez�rl�egys�g hajtott meg, a hangjegyek �s egy�b param�terek r�gz�t�s�re pedig pap�rtekercset alkalmaztak, amely a zeneszerz� sz�m�ra �sszetett param�terek lejegyz�s�t tette lehet�v�. Ez�ltal a l�trehozott hangokhoz burkol�g�rb�t, sz�r�ket, modul�torokat �s rezon�torokat is lehetett illeszteni. A k�sz hangot egy lemezv�g� r�gz�tette azonnal, amely p�rhuzamosan hat darab h�rom perc hossz�s�g� hangs�v t�rol�s�ra volt elegend�. Ezt k�s�bb egy sokkal rugalmasabb szalagos felvev�egys�g v�ltotta fel. A s�vok �jb�li felhaszn�l�s�val �sszess�g�ben �gy 216 hangs�vot lehetett r�gz�teni vele. A k�sz�l�k k�t v�ltozatban k�sz�lt el (RCA MK-I n�ven 12 oszcill�torral �s MK-II n�ven 24 oszcill�torral).

A szintetiz�torok fejl�d�se

A technol�gia a hatvanas �vekig m�rete �s bonyolults�ga folyt�n csak egy sz�k r�teg sz�m�ra volt el�rhet�, a hangok programoz�sa is bonyolult, ez�rt ink�bb sz�m�t�stechnikai feladat volt, mint zenei.

Az els�, nagy t�megek sz�m�ra is el�rhet� szintetiz�tor l�trehoz�s�hoz vezet� els� l�p�st 1961-ben Robert Moog tette meg, amikor is egy eg�szen eredeti elektronikus hangszer, az orosz L�on Theremin �ltal 1919-ben megalkotott Theremin sorozatgy�rt�s�ba kezdett. Ez tranzisztoros form�nsszint�zist alkalmazott Harald Bode n�met m�rn�k �tlete �s k�zrem�k�d�se alapj�n. Az 'Electronics World' magazin 1961. janu�ri sz�m�ban t�rt�nt bemutat�s ut�n Robert Moog h�rom �v alatt k�zel 1000 Theremin kitet adott el (a felhaszn�l� maga rakhatta �ssze bel�le saj�t Thereminj�t), ez alapozta meg k�s�bbi fejleszt�seit. Egy hordozhat� git�rer�s�t� megalkot�sa ut�n figyelme a szintetiz�torok fel� fordult. 1963 tel�n egy �j hangkelt�sre alkalmas �ramk�r terveit fektette le, majd az 1964. szeptemberi "Audio Engineering Society Convention" ki�ll�t�son m�r be is mutatta azt. Nem sokkal ezut�n belekezdett a szintetiz�torok gy�rt�s�ba, melyet Herbert A. Deutsch �s Walter (k�s�bb Wendy) Carlos zeneszerz�k seg�tettek. Popul�ris zen�re a Beatles egy�ttes sz�m�ra k�sz�lt egy p�ld�ny, majd Mick Jagger 1967-ben rendelt meg egy nagy modul�ris rendszert (ezt a rendszert egyetlen filmzene k�sz�t�s�n�l haszn�lta, majd k�s�bb eladta a n�met k�s�rleti elektronikus zen�t k�sz�t� Tangerine Dream zenekarnak). Az �t�t� sikert Carlos "Switched on Bach" c. elektronikus zenei albuma hozta meg, melyben Bach szerzem�nyeit dolgozta fel elektronikus form�ban.

A hetvenes �vekben a nagy rendszerek helyett viszont egyre ink�bb szempont lett a hordozhat�s�g, �gy megsz�letett a minimoog, mely el�re defini�lt be�ll�t�sokat tartalmazott.

A magyar k�nny�zen�ben az Omega egy�ttes haszn�lt el�sz�r szintetiz�tort.

A hangkelt�s m�dja

Erre a c�lra a szintetiz�tor t�bbf�le hangszint�zist alkalmazhat (a felsorol�s t�kr�zi a kialakul�suk id�rendj�t is):

• addit�v szint�zis
• szubtrakt�v szint�zis
• PCM-alap� szint�zis (ez m�r kitekint�s a samplerek vil�g�ba is)
• frekvencia modul�ci� (FM) szint�zis
• Wavetable (hull�mt�bla) szint�zis
• form�nsszint�zis
• spektr�lis szint�zis
• granul�ris szint�zis

A szintetiz�torok �ltal�ban k�t f� r�szb�l �llnak, ezek egyike maga a hangkelt� r�sz (agy), illetve a kezel�szervek (billenty�zet, hajl�t�ker�k/kar, potm�terek, illetve egy�b vez�rl�eszk�z�k). �r �s helytakar�koss�g szempontj�b�l l�teznek keyboard n�lk�li hangmodulok ("szintiagyak") is, ezek �ltal�ban rack-l�d�ba szerelhet�k �s f�leg st�di� felhaszn�l�sra k�sz�ltek (felt�telezik hogy van a k�zelben vez�rl� billenty�zet, masterkeyboard).

F� alkot�elemeik az oszcill�torok, sz�r�k, er�s�t� �ramk�r�k �s burkol�g�rbe gener�torok.

A kezdeti anal�g szintetiz�torok vez�rl�fesz�lts�ggel (Control Voltage – CV) m�k�dtek, de a mai szintetiz�torok vez�rl�s�t jelent�sen megk�nny�ti a MIDI vez�rl�s haszn�lata (amely egy aszinkron soros vonali digit�lis kommunik�ci�s protokoll).