A Wikipdibl, a szabad enciklopdibl.
A tekerlant (teker, nyenyere, nyeker, szentllekmuzsika, kolduslant, forglant) olyan vons hangszer, melynek dallamhrjt s ksrhrjait a jtkos a begyantzott fakorongot forgatva egyidejleg hozza rezgsbe, mikzben msik kezvel a billentyket benyomva, az rintket ("kottkat") nyomva a hrra – annak hosszt, s ezzel hangmagassgt vltoztatva – jtsza a dallamot. Jellegzetes hangzst adnak az llandan megszolal ksrhrok (burdonhrok), s a tekerlant sajtos ritmushangjai, a reccsent hangok is, melyek ltal a zenei hangslyozs, a dallam ritmusa is kiemelhet.
Trtnete
A X. szzadtl egsz Eurpban elterjedt, akkoriban kifejezetten arisztokratikus hangszer volt. Hvtk "organistrumnak" az llandan zeng burdonhrok orgnumrl, volt a neve "forgatlant", fkpp francia terleteken, de taln legrdekesebb a "symphonia" nv, ami sszhangzst jelent. A mlt szzad elejn mr "kolduslant", "nyenyere" nvvel illettk, rgi fnye megkopott, a kor, amit kpviselt, elfelejtdtt.
Magyarorszgon az els rsos emlk a XVI. szzadbl maradt rnk, a kuruckorban brzoljk elszr. Npi hangszerknt az Alfld kzps s dli rszn volt hasznlatos.
Ma renesznszt li, historikus hangszerknt ugyanolyan megbecsls vezi ezt az rdekes, rgi hangszert, mint fnykorban, mikor fejedelmek udvaraiban jtszottak rajta.
Felptse
Teste lehet csellhoz, vagy lanthoz hasonl, hossza 75 cm, legnagyobb szlessge 35 cm, legnagyobb magassga 21 cm krl van. Hrom hrjnak neve: "prm" , "recseg" s "bg". F rszei: test (dob), kulcsszekrny s kottahz. A forgats jobb kzzel a hangszer testnek jobb oldaln elhelyezett karral trtnik. A kereket ugyangy gyantzni kell, mint a heged vonjt. A hangszer ellenttes oldaln a "fej"-ben ngy hr hangolsra alkalmas kulcs tallhat. A hangszer bal kz felli rszre ptett szgletes fadoboz, a „kottahz” oldaln ktsoros kromatikus billentyzet van, ennek segtsgvel lehet a dallamhr rezg hosszsgt a foglapos hangszereknl ismert mdon megvltoztatni, dallamot ltrehozni.