orgona

  2008.08.04. 10:58

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

Orgona

angol: organ francia: orgue n�met: Orgel olasz: organo spanyol: �rgano rom�n: orga

Besorol�s

Aerofon Billenty�s

Rokon hangszerek

Zongora Csembal�

Hangszerj�t�kos

Orgonista

Az orgona billenty�s aerofon hangszer. T�bb hangszert egyes�t mag�ban, ennek megfelel�en hangz�svil�ga rendk�v�l gazdag. Kezel�se a zongor�hoz hasonl�, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy az orgon�nak t�bb, k�zzel �s l�bbal j�tszhat� billenty�sora is lehet.

Az orgona szerkezete

Minden orgona �n�ll� egy�nis�g, m�reteiben, fel�p�t�s�ben, hangz�s�ban egyedi. L�teznek hordozhat�, fel�ll�that�, pozit�v orgon�k, ezek nagyj�b�l b�tor m�ret� hangszerek, de a hangversenytermi �s templomi orgon�k ak�r �p�letnyi monstrumok is lehetnek. K�z�s benn�k az, hogy k�l�nb�z� nagys�g� �s hangol�s� s�pok sorozatait tartalmazz�k, melyek megsz�laltat�s�hoz a leveg�t az emberi t�d� helyett valamilyen f�jtat�rendszer szolg�ltatja.

 

Orgonaszekr�ny

Ez az orgona felt�n�, j�l l�that� fel�p�tm�nye, ebben tal�lhat� a hangszer hangot ad� r�sze, vagyis az orgonas�pok, valamint az ezeket m�k�dtet� sz�ll�d�k �s szeleprendszerek. �ltal�ban j�l elk�l�n�thet� egys�gekre, m�vekre (Werke) tagol�dik. Ezek tulajdonk�ppen �n�ll�, egy-egy billenty�sorr�l k�l�n m�k�dtethet� kisebb orgon�k. Ezek az akusztikai t�rben val� elhelyezked�s�kben, illetve a benn�k szerepl� s�psorok hangz�s�ban k�l�nb�znek egym�st�l. A legt�bb orgon�n el�fordul� m�vek:

• F�m� (Hauptwerk, Grand Orgue, Great Organ): mint neve is mutatja, a leg�ltal�nosabban haszn�lt m�, els�sorban a monument�lis hangz�st szolg�lja. Francia orgon�kon �ltal�ban a legals� billenty�sor, n�met orgon�kon alulr�l a 2. seg�ts�g�vel sz�laltathat� meg.
• Pozit�vm� (Positiv, Positif): �ltal�ban k�l�n kis el�retolt szekr�nyben helyezik el, f�k�pp sz�lisztikus szerepet kap.
• Mellm� (Brustwerk, Pectoral): a hangszer centrum�ban tal�lhat�, a finomabb, intimebb hangz�s jellemz� r�.
• Fels�m� (Oberwerk, R�cit): az orgona legmagasabb pontj�n elhelyezett m�.
• Red�nym� (Schwellwerk, Expressif): nyithat�-z�rhat� red�nyszer� szerkezettel ell�tott szekr�nybe helyezett m�, melynek �gy dinamik�ja folyamatosan v�ltoztathat�. Az orgonista ezt k�l�n ped�llal szab�lyozza.
• Ped�lm� (Pedalwerk, P�dale): a l�bbal megsz�laltatott, sokszor nagy m�ret�, m�ly hangol�s� s�psorokat tartalmazza, melyeket esetenk�nt k�tfel� osztva az orgona k�t sz�l�n, �gynevezett basszustornyokban helyeznek el.

 

J�tsz�asztal

Itt foglal helyet a zen�sz, az orgonista, innen kezeli a billenty�zeteket. Minden billenty�zet egy-egy m�vet sz�laltat meg. A k�zzel j�tszhat� billenty�sorokat manu�loknak nevezz�k, ezek egym�s f�l�tt l�pcs�zetesen helyezkednek el, a l�bbal m�k�dtetettet ped�lnak, ez nagyobb m�ret�, h�zagosan elhelyezett rudak sorozata. A manu�lok sz�ma egyt�l ak�r kilencig terjedhet, de a legjellemz�bb a n�gy. Egy manu�lnak �ltal�ban 56-61 billenty�je van, a ped�lnak 30-32.

Itt tal�lhat�ak m�g az egyes billenty�sorokhoz tartoz� regiszterkapcsol�k, melyek seg�ts�g�vel az orgonista kiv�lasztja, mely s�psorokat, ezek milyen kombin�ci�it akarja megsz�laltatni. A kopul�k (elektronikus vagy sz�ks�g eset�n mechanikai) kapcsolatot l�tes�tenek a k�l�nb�z� manu�lok, ill. manu�l �s ped�l k�z�tt: a kiv�lasztott m� s�psorai ez�ltal egy m�sik m�v�n is megsz�lalnak.

 

Trakt�ra

Ez a j�tsz�asztalt �s az orgonaszekr�nyt �sszek�t� szerkezet, mely tov�bb�tja az inform�ci�kat az egyikt�l a m�sikig. A legr�gebben alkalmazott trakt�ra a mechanikus, itt a billenty�k k�zvetlen�l szab�lyozz�k a s�pokat megsz�laltat� szelepeket. Az orgonist�k ma is ezt kedvelik legjobban, mert k�zvetlen kontaktust tesz lehet�v� ember �s hangszere k�z�tt. A 19. sz�zad folyam�n az orgonak�sz�t�k t�bbf�le, a puszt�n mechanikus trakt�r�t�l elt�r� megold�ssal pr�b�lkoztak, hogy az orgonaj�t�kot k�nnyebb�, vagy a hangszert olcs�bb� tegy�k (Barker-emel�, pneumatikus k�pl�da stb.), de ezek nem v�ltott�k be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket. Alternat�v megold�sk�nt napjainkban az elektromos trakt�ra terjedt el, melynek legfontosabb el�nye, hogy a j�tsz�asztalt a hangszer t�bbi r�sz�vel csak egy k�belk�teg k�ti �ssze, �gy az el�bbi mozgathat�v�, �thelyezhet�v� v�lik.

 

Orgonas�pok

Az orgon�ban els�sorban ajaks�pok, kisebb sz�mban nyelvs�pok vannak. Az ajaks�pok m�k�d�se, fel�p�t�se a furuly�hoz hasonl�, de m�ret�k n�h�ny cm-t�l ak�r 10 m�teresig terjedhet. A nyelvs�pokban a l�gnyom�s �ltal megrezegtetett f�mnyelvecske van, mint pl. a sz�jharmonik�ban. Ehhez t�lcs�rszer� rezon�tor csatlakozik. Az ajaks�pok k�sz�lhetnek f�mb�l, vagy f�b�l. A f�ms�pok �n �s �lom �tv�zet�b�l, n�melyek r�zb�l k�sz�lnek. Olcs�bb megold�sk�nt horgany lemezt is felhaszn�ltak/felhaszn�lnak a s�pok gy�rt�s�hoz. Legt�bbsz�r hengeres form�j�ak, de vannak �n. k�nikus, felfel� sz�k�l� s�pok is. Ezek hangja naz�lis jelleg�. A fas�pok lapokb�l vannak �ssze�ll�tva, n�gyzetes has�b form�j�ak. Az ajaks�pok lehetnek nyitottak, vagy fedettek, az ut�bbiak azonos geometriai m�retek mellett egy okt�vval m�lyebb, �s s�t�tebb t�nus� hangot adnak. A fedett f�m ajaks�pok kupakja lehet z�rt, vagy nyitott cs�toldal�kkal ell�tott, hangsz�nt m�dos�t� cillindrikus (hengeres) r�t�t, vagy felfel� cs�csosod� alak�, fel�l lyukas sapka. Ez ut�bbiak a f�lfedett s�pok. A kupak f�gg�leges ir�ny� mozd�t�s�val hangolhat� a s�p a tervezett hangmagass�gra. A fas�pokat n�gyzetes, fel-le cs�sztathat� �s r�gz�thet� fa hangol�dug�val teszik fedett�.

A 8 l�bas (8') s�p az, amely a billenty�zeten a nagy C billenty� lenyom�sakor nagy C hangot ad, �s �gy tov�bb. A 4' egy okt�vval, a 2 ²/₃' egy okt�vval �s egy kvinttel, a 2' k�t okt�vval magasabb stb. E s�pok hangjai a term�szetes felhangsor alapj�n keverhet�ek, �j hangsz�nek hozhat�k �gy l�tre.

A s�pok menz�r�ja alatt hossz�s�guk �s �tm�r�j�k ar�ny�t �rtj�k. L�teznek b�vebb menz�r�j� s�pok, ezek hangja teltebb, �bl�sebb, fuvolaszer�; a sz�k menz�r�j�, hossz�k�s form�j� s�pok hangja �lesebb, sz�nesebb, a von�sokhoz hasonl�that�.

Az egyforma jelleg�, form�j�, de k�l�nb�z� m�ret�, azonos hangsz�n� s�pokb�l �ll� s�psort regiszternek nevezz�k.

 

T�rt�nete

Az orgona el�fut�rai a p�ns�pok �s a t�ml�vel ell�tott dud�k. K�n�ban �s a T�vol-Keleten l�tezik a f�v�s hangszereknek egy saj�tos fajt�ja, melyet sz�jorgon�nak neveznek. L�nyeg�k, hogy a s�poknak k�z�s l�gkamr�juk van, melybe a j�t�kos a leveg�t f�jja, �s a s�pokon l�v� ny�l�s befog�sakor megsz�lal az adott s�p, ak�r t�bb is egyid�ben, polifon j�t�kot is lehet�v� t�ve.

A legr�gibb, val�ban orgon�nak nevezhet� hangszer az �kori v�ziorgona, a hidraulosz. A 4. sz�zadt�l a v�ziorgona hidraulikus nyom�skiegyenl�t� szerkezete helyett egyre ink�bb a tiszt�n pneumatikus rendszer ker�lt el�t�rbe. A 9. sz�zadban kezdt�k az orgon�t az egyh�zi zene c�ljaira haszn�lni, a 10. sz�zadban k�sz�ltek az els� nagyobb, szekr�ny alak� orgon�k. Az orgona m�reteinek n�veked�s�vel a j�t�k egyre nagyobb fizikai er�kifejt�st ig�nyelt, a billenty�zet sok esetben vaskos, nehezen mozd�that� emelty�k sora volt.

A ped�lsort a 14. sz�zadban alkalmazt�k el�sz�r. A sz�ll�da, a f�jtat� �s a trakt�ra t�k�letes�t�s�vel v�lt az orgona a sz� val�di �rtelm�ben hangszerr�, els� f�nykor�t a barokkban �lte. Ebben nagy szerepe volt a p�ratlan orgonista, Johann Sebastian Bach �s a kiv�l� orgona�p�t�, Gottfried Silbermann (1683-1753) egy�ttm�k�d�s�nek.

A pneumatikus trakt�ra a 19. sz�zad elej�n, az elektromos a sz�zad v�g�n terjedt el. Ezek a technikai megold�sok lehet�v� tett�k hatalmas m�ret� orgon�k �p�t�s�t, melyeket a zene romantikus korszaka ig�nyelt.

Az orgona volt az egyetlen hangszer, amelyet az egyh�z nem tiltott be a k�z�pkorban (a templomban), s a k�s�bbiekben is jellemz�en templomi hangszer maradt.

 

H�res orgon�k

L�sd m�g: Kateg�ria: Magyarorsz�g orgon�i

 

Hangversenyteremben

• A Nemzeti Hangversenyterem orgon�ja
• Zeneakad�mia – Nagyterem (Budapest)

 

Templomban

• Eur�p�ban a harmadik legnagyobb orgona, egy�ttal Magyarorsz�g legnagyobb templomi orgon�ja a szegedi D�mban van.
• A M�ty�s-templom orgon�ja

• A p�rizsi Notre-Dame nagyorgon�ja

• Az esztergomi bazilika orgon�ja

 

M�zeumban

• Mez�k�vesden orgonam�zeum l�trehoz�s�t tervezik a r�gi J�zus Sz�ve k�poln�ban.
• Az aquincumi v�ziorgona rekonstrukci�ja

 

Orgonam�v�szek

• L�sd K�lf�ldi orgonam�v�szek list�ja �s Magyar orgonist�k list�ja.

 

H�res orgonak�sz�t�k

• Arp Schnitger (1648-1719)
• Gottfried Silbermann (1683-1753)
• Fran�ois-Henri Clicquot (1732-1790)
• Aristide Cavaill�-Coll (1811-1899)

 

Irodalom

• Solymosi Ferenc: Magyarorsz�g orgon�i / Solymosi Ferenc, Cz�r Attila ; [k�zread. a] Magyarorsz�gi Orgon�k Alap�tv�ny. – Kiskunhalas : Mo. Orgon�k Alap�tv�ny, 2005. – 360 p. : ill., f�k�nt sz�nes ; 30 cm. – Bibliogr.: p. 355. – ISBN 963 218 094 1
• Szigeti Kili�n munk�ss�ga
• R�gi magyar orgon�k. Gy�r (Bp., 1977); R�gi magyar orgon�k. Szombathely (Bp., 1978); R�gi magyar orgon�k. P�cs (Bp., 1979); R�gi magyar orgon�k. Eger (Bp., 1980); R�gi magyar orgon�k. Szeged (Bp., 1982).
• "A magyar orgon�k t�rt�nete" c�mmel a Magyar Telev�zi� ind�tott sorozatot 2005-ben.