Billenty�s hangszerek

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

 

 

Jan Vermeer van Delft: L�ny a spin�tn�l

Billenty�s hangszereknek nevezz�k azon hangszereket, melyeken a hangokat egy billenty� megnyom�s�val �rhetj�k el.

Ezen hangszerek tartozhatnak a h�ros hangszerek, f�v�s hangszerek, �t�hangszerek �s az elektromos hangszerek csoportj�ba is.

T�rt�nete

Nicolaus Poussin: Szent Cec�lia

A legkor�bbi billenty�s hangszerek az orgona, a clavichord �s a csembal�. �k voltak azok, akik m�lyen be tudt�k f�rni magukat a k�ztudatba, ellent�tben a viola organist�val, a von�s zongor�val �s tangens zongor�val. Mindenesetre a t�rt�n�szek m�r megegyeztek abban, hogy az orgona volt legel�sz�r, hisz' annak els� felbukkan�sa m�r a Kr. e. 5. sz�zadra tehet�. Igaz, ekkor az orgona v�zi meghajt�s� volt, �s hydraulis (v�ziorgona) n�ven volt ismert. Az ut�bbi k�t �vezredben ennek a tov�bbfejl�d�s�b�l lett a mai modern templomi orgona.

Eg�szen a 14. sz�zad k�zep�ig nem volt kih�v�ja, m�g megjelent a clavichord, majd nem sokkal k�s�bb a csembal�. Ez nem csak a m�sfajta �p�t�s miatt fontos, hanem a 15. sz�zadig csak h�t billenty� volt egy okt�von bel�l. Ezt b�v�tend� el�sz�r a b/�isz billenty�t adt�k hozz� (erre �sszhangzattanilag volt sz�ks�g), majd az esz/disz billenty� k�vetkezett. Ezut�n pedig a t�bbi hi�nyz� m�dos�tott hangot is hozz�adt�k, �gymint: fisz/gesz, cisz/desz, gisz/�sz.

Ezen hangszerek sok�ig uralkodtak, sok h�tr�nyuk ellen�re, mindaddig, am�g meg nem jelent a mindent forradalmas�t� zongora.

A technol�gia el�rehaladt�val pedig az elektromos hangszerek is l�trej�ttek.

M�k�d�s�k

A billenty�k

Ezen hangszerekhez k�t k�z kell, mindegyik k�z egy sz�lamot j�tszik (ebb�l ad�d�an ezen hangszerek polif�nikusak), hangot egy bilenty� lenyom�s�val �rhet�nk el. Enn�l fogva haszn�latuk viszonylag egyszer�bb, legal�bbis a von�s- �s f�v�s hangszerekhez viszony�tva. Viszont ebb�l ad�dnak h�tr�nyok is: mivel k�zvetlen�l a hangot megsz�laltat� berendez�sekhez nem �r�nk hozz� (nem �gy, mint pl. egy von�s eset�n a h�rra tessz�k le az ujjunkat), ez�rt sokkal alacsonyabb a modul�ci�s k�szs�ge ezen hangszereknek.

Am�gy a m�d, ahogy j�tszunk ezeken a hangszereken, nagyj�b�l megegyezik.

Fajt�k

Kordofon

• Billenty�s h�rfa
• Clavichord
• Csembal� (virginal)
• Spin�t
• Tangens zongora (Tangentenfl�gel)
• Teker�lant
• Viola organista
• Zongora

Aerofon

• Akkordeon
• Bandone�n
• Harm�nium
• Koncertina
• Melodika
• Orgona

Elektromos

• Sampler
• Szintetiz�tor
• Elektromos orgona
  • Hammond orgona
• Elektromos zongora
  • Rhodes
  • Wurlitzer
  • Clavinet
  • Pianet
• Ondes Martenot
• Mellotron
• Chamberlin
• MIDI keyboard

Idiofon

• Carillon
• Cseleszta
• J�t�kzongora