Cimbalom

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

 

Ugr�s: navig�ci�, keres�s

A cimbalom a h�ros hangszerek csal�dj�ba tartozik. Egyed�l�ll� m�don megsz�laltat�sa nem von�val, vagy penget�ssel t�rt�nik, hanem ver�k seg�ts�g�vel.

Form�ja saj�tosan trap�z alak�.

Magyar cimbalom

A citeraf�l�k elterjed�se

A cimbalom a h�ros hangszereken bel�l a citeraf�l�k k�z� soroland�. A citeraf�l�k n�pes csoportja az eg�sz eur�zsiai kontinensen elterjedt. K�n�ban yanq-chin, illetve yang-qin, Perzsi�ban santur, az arabokn�l kanun n�ven ismeretes. Eur�p�ban pszalt�rium, azaz psalterium volt a latin neve. (A felsorolt hangszereket pengetve �s/vagy ver�kkel sz�laltatt�k meg). N�met�l hackbrettnek, angolul hammered dulcimernek nevezik. Megeml�tend� a zsid� hangol�s� cimbalom is. A magyar n�pzen�ben is nagyon h�res.

A cimbalom t�rt�nete

XV. sz�zadi festm�ny, P�rizs

A cimbalom els� �br�zol�sai a Kr. e. IX. sz.-b�l Assz�ri�b�l, �s a Kr. e. VI. sz.-b�l K�n�b�l val�k. Val�sz�n�leg m�r a korai id�kben ismert�k �s haszn�lt�k a hangszer �si v�ltozatait, de els� eur�pai eml�t�se csak a XII. sz.-b�l val�. Az �rott forr�sok hi�nya ellen�re is val�sz�n�s�thet�, hogy Magyarorsz�gra m�r a honfoglal� magyarokkal meg�rkezett. A cig�nyok XIV-XV. sz�zadi megjelen�s�vel kezd el sz�les k�rben elterjedni. A XVII. sz. v�g�re eg�sz Eur�p�ban divatba j�tt, �s haszn�latos volt az el�kel� szalonokban. K�s�bb vesz�tett n�pszer�s�g�b�l, de �j hangz�svil�g�val megnyitotta az utat a billenty�s hangszerek elterjed�se fel�. A zongora t�rh�d�t�sa miatt a r�gi cimbalomf�l�k egyre ink�bb h�tt�rbe szorultak. A hangszer fejl�d�se megtorpant, egyszer� fajt�i n�pi hangszerk�nt l�teztek tov�bb. A cimbalmot egyfajta cimbalomver�kkel sz�laltatj�k meg.

A magyar cimbalom

"Gr�f N�k�n� �s czig�nyai a nemzeti szinpadon" 1860.

1848-ban alap�tja meg a h�res Schunda hangszerk�sz�t� m�helyt. 1874-ben l�bra �ll�tja az addig nyakbaakaszt�s cimbalmot. H�rk�szlet�t kib�v�ti, hangol�s�t �talak�tja, �s hangfog� rendszerrel l�tja el. Ezzel megsz�letett a magyar koncertcimbalom, amely egyb�l f�lker�lt a magasabb sz�nvonal� hangszerek k�z�. Liszt, Erkel, Mosonyi �s m�s kort�rs zeneszerz�k haszn�lj�k m�veikben, pl.: Erkel B�nk b�nj�ban. A Schunda-cimbalmok ma is a cimbalmok egy t�pus�t jelentik.

"Uj tal�lm�nyu Cimbalom Schunda V. J.-t�l Budapesten" - k�p az els� cimbalomiskol�b�l (Allaga G�za Cimbalomiskola 1874. Budapest)

Schunda tan�tv�nya, Boh�k Lajos tov�bb t�k�letes�ti a hangszert. Az � neve ut�n h�vjuk Boh�knak a cimbalmok egy m�sik, -modernebb- t�pus�t. A Schunda- �s a Boh�k-cimbalmok k�z�tt a f� k�l�nbs�g, hogy a Schund�n a rezg�lapon tal�lhat�ak a hangny�l�sok, �s legals� h�rom h�rja �ltal�ban E, D, C, m�g a Boh�k-cimbalmokon a rezon�nstet� k�toldal�n van a hangny�l�s, �s basszush�rjai v�gig kromatikusak: E, Esz, D, Desz, C. A Boh�k-rendszer� cimbalmok hangterjedelme, m�rete �s hangereje nagyobb a Schund��n�l.

Az ut�bbi t�z �vben a cimbalom �jabb �talakul�son megy kereszt�l. Tekintettel a sz�ll�t�s neh�zs�geire (egy koncertcimbalom s�lya kb. 100 kg), megjelent az ig�ny a kis cimbalmokra. Ezek m�retben, s�lyban, h�rk�szletben nagy elt�r�seket mutathatnak, egyedi megrendel�sek alapj�n.

Cimbalomra kompon�lt m�vek

Cimbalom ismert zeneszerz�k m�veiben

Korabeli hangszerhirdet�s k�pe

• Erkel Ferenc: B�nk b�n (opera) c. opera
• Erkel Ferenc: D�zsa Gy�rgy c. opera
• Kod�ly Zolt�n: H�ry J�nos-szvit, ill. dalj�t�k
• Kod�ly Zolt�n: K�llai kett�s (benne: 2 cimbalom)
• Igor Sztravinszkij: Rag-Time, Walzer �s Polka
• Bart�k B�la: I. rapsz�dia (zenekari v�ltozat) – bem. 1929.
• Pierre Boulez: R�pons (1980-84)
• Allaga G�za (1841. m�rcius 25. �becse – 1913. augusztus 19. Baja): Az els� cimbalomiskola (Budapest, 1874). Et�d�k, �tiratok cimbalomra.

Cimbalom kort�rs magyar zeneszerz�k m�veiben (a teljess�g ig�nye n�lk�l)

Verbuv�l�s a XIX. sz�zad k�zep�r�l -ismeretlen mester sz�nezett metszete. A jobb sarokban asztali cimbalom.

• Ar�nyi-Aschner Gy�rgy (*1923)
• Balassa S�ndor (*1935)
• B�nk�vi Gyula (*1966)
• Bog�r Istv�n (1937–2006)
• Bozay Attila (1939–1999)
• Csemiczky Mikl�s (*1954)
• Dem�ny Attila (*1955)
• Dukay Barnab�s (*1950)
• E�tv�s P�ter (*1944)
• Farkas Ferenc (1905–2000)
• Hidas Frigyes (*1928)
• Hetessy Csaba (*1968)
• Holl�s M�t� (*1954)
• Horv�th Barnab�s (*1965)
• Jeney Zolt�n (*1943)
• K�rolyi P�l (*1934)
• Kir�ly L�szl� (*1954)
• Kocs�r Mikl�s (*1933)
• Kondor �d�m (*1964)
• Kov�cs M�ty�s
• Kurt�g Gy�rgy (*1926)
• L�ng Istv�n (*1933)
• Lendvay Kamill� (*1928)
• Madar�sz Iv�n (*1949)
• Olsvay Endre (*1961)
• Orb�n Gy�rgy (*1947)
• Papp Lajos (*1935)
• Petrovics Emil (*1930)
• R�nki Gy�rgy (1907–1992)
• S�ri J�zsef (*1935)
• S�ry L�szl� (*1940)
• Serei Zsolt
• Soproni J�zsef (*1930)
• Sug�r Mikl�s
• Szokolay S�ndor (*1931)
• Sz�nyi Erzs�bet (*1924)
• Vavrinecz B�la (1925–2004)
• Vajda J�nos (zeneszerz�)
• Vidovszky L�szl�
• T�th Armand (*1955)
• Z�dor Jen� (*1894–1977)

�s m�sok.

Cimbalmosok

Magyarok:

• Allaga G�za zeneszerz�, gordonka- �s cimbalomm�v�sz, cimbalomtan�r (1841–1913).
• R�cz Alad�r (1886–1958)- a cimbalom, mint komolyzenei hangszer elismertet�se az � �rdeme.
• Gerencs�r Ferenc (1923–1989) cimbalomm�v�sz, cimbalomtan�r.
• Tarj�ni T�th Ida (1918–2000)cimbalomm�v�sz, zenepedag�gus.
• �kr�s Oszk�r cig�nyzen�sz, a Sz�ztag� Cig�nyzenekar sz�list�ja.
• Balogh K�lm�n n�pzen�sz a Budapest T�ncegy�ttes cimbalmosa, a Balogh K�lm�n Gypsy Cimbalom Band alap�t�ja.
• Petrovics Tam�s n�pzen�sz, a Kalamajka egy�ttes tagja.
• F�bi�n M�rta cimbalomm�v�sz.
• Szak�ly �gnes cimbalomm�v�sz, cimbalomtan�r.
• Herencs�r Vikt�ria cimbalomm�v�sz, a Cimbalom Vil�gsz�vets�g eln�ke.
• Szever�nyi Ilona cimbalomm�v�sz, cimbalomtan�r [1].
• V�kony Ildik� cimbalomm�v�sz, cimbalomtan�r [2].

�s m�sok.

K�lf�ldiek:

• Toni Iordache rom�n cimbalomvirtu�z. 1987-ben hunyt el.
• Ginzery Enik� [3].

�s m�sok.