idiofon hangszerek - triangulum

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

Triangulum

angol: triangle francia: triangle n�met: Triangel olasz: triangolo

Besorol�s

Idiofon �t�s

Hangol�s

meghat�rozatlan

Rokon hangszerek

hangvilla, cint�ny�r

A triangulum vagy f�mh�romsz�g f�mb�l k�sz�lt idiofon hangszer, az �t�hangszerek k�z� tartozik. A modern triangulum egyik cs�cs�n�l nyitott h�romsz�g alakban meghajl�tott f�mr�d. A zenekarok egyik leg�that�bb, legf�nyesebb hang� hangszere.

Akusztik�ja

A triangulum k�r keresztmetszet� f�mr�db�l hajl�tott 10-30 cm oldalhossz�s�g� h�romsz�g. Az egyik cs�cs�n�l laz�n felf�ggesztve sz�laltatj�k meg egy hozz� hasonl� anyag�, �tm�r�j� r�ddal, mint �t�vel. A meg�t�s hat�s�ra a rugalmas f�mben t�bbf�le hajl�t�si hull�m j�n l�tre a rugalmas szil�rd testekre jellemz� nem harmonikus r�szhangokkal. �gy egyid�ben olyan sokf�le hangot ad ki mag�b�l, hogy f�l�nkben nem alak�t ki szubjekt�v hangmagass�g�rzetet, hangj�t semleges hangmagass�g�nak �rezz�k. Ugyanakkor m�gis egy hozz�vet�leges hangfekv�si �rzetet alak�t ki benn�nk, ennek megfelel�en a kisebb, vastagabb anyagb�l k�sz�lt triangulum hangj�t „magasabbnak” – �lesebbnek, f�nyesebbnek – halljuk, mint a nagyobb m�ret�, v�konyabb anyagb�l k�sz�lt hangszer�t annak alapj�n, hogy magasabb, vagy m�lyebb frekvenciatartom�nyban helyezkednek el a legs�r�bben a r�szhangjai. A meghat�rozhatatlan hangmagass�g�rzetet el�seg�ti az is, hogy a triangulum v�kony r�dja, kis fel�lete az alaprezg�seket gyeng�bben sug�rozza a t�rbe, mint a spektrumban egyre jobban bes�r�s�d�, magasabb frekvenci�j� r�szhangokat, amelyek kb. 16000 Hz-ig – a f�l�nk �ltal �rz�kelt legmagasabb frekvenci�kig – komoly dinamik�val vannak jelen.

T�rt�nete

Triangulum cs�rg�kkel Marin Mersenne L'Harmonie universelle c�m� k�nyv�ben (P�rizs, 1636.)

A triangulum eredete ismeretlen, a k�s� k�z�pkort�l fordul el� hangszer�br�zol�sokon. A korai triangulumok z�rt h�romsz�gform�j�ak voltak, s�t, n�ha trap�zalak�ak, �s a m�g semlegesebb hangz�s �rdek�ben gyakran kis f�mgy�r�ket f�ztek r�juk, amelyeket a hangszer test�nek rezg�se megz�rgetett. A zenei ikonogr�fiai vizsg�latok szerint a 15. sz�zad v�ge fel� a t�bbi �t�hangszerrel egy�tt n�pszer�s�ge emelkedett, majd a 16. sz�zad sor�n visszaesett. A triangulum a m�zen�b�l az �jkori eur�pai zene dallamk�zpont� eszt�tik�j�nak megfelel�en egy id�re teljesen elt�nt, a tov�bbiakban csak a n�pzen�ben jutott szerephez.

A zenekarokban, els�sorban operazenekarokban a 18. sz�zad m�sodik fel�ben sz�lalt meg �jra, az akkor divatos janics�rzene karakterhangszerek�nt. A 19. sz�zad elej�t�l kezdve mindig egyik cs�cs�n�l nyitott, szab�lyos h�romsz�g form�j�, felf�z�tt cs�rg�k n�lk�li. Liszt Ferenc I. zongoraverseny�nek m�sodik t�tel�ben sz�l�hangszerk�nt is bemutatkozott. Modern partit�r�kban n�ha t�bb k�l�nb�z� m�retben is el�fordul.

J�t�km�d

 

A triangulum haszn�lata

A triangulum csak l�tsz�lag egyszer�en kezelhet� hangszer, �that� hangja miatt haszn�lata nagy pontoss�got, dinamikai �rz�ket k�vetel meg.

A komolyzen�ben haszn�lt triangulumot egy fon�lra f�ggesztik, egyes hangokat a v�zszintes oldal�nak meg�t�s�vel adnak ki, tremol�t a fels� cs�cs�n�l a k�t oldal k�z�tt ide-oda mozg� ver�vel k�peznek. A latin n�pzen�ben, sz�rakoztat�zen�ben ritmusk�s�retre is haszn�lj�k, ilyenkor �gy veszik k�zbe, hogy a tart� k�z ujjainak mozg�s�val az adott ritmusk�pletnek megfelel� tomp�t�sokat lehessen alkalmazni. Ebben az esetben a ver� a h�romsz�g oldals� z�rt cs�cs�n�l �ti meg a k�t sz�r�t. Ezt megk�nny�tend�, ezeket a hangszereket gyakran lap�tott egyenl� sz�r� h�romsz�g form�j�ra k�sz�tik. L�tezik bord�zott betonac�lb�l hajl�tott v�ltozata is, ezen a g�ir�hoz hasonl� hanghat�sok is kelthet�k.