dobok

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

A dob fogalm�ba sokf�le, m�k�d�si elv�ben, m�ret�ben, anyag�ban jelent�sen k�l�nb�z� hangszer tartozik. Legjellemz�bben membranofon (kifesz�tett h�rtya rezg�se �ltal hangot ad�) hangszerek tartoznak ide, de sok idiofon (szil�rd test rezg�se �ltal hangot ad�) hangszert is dobnak nevez�nk. K�z�s benn�k az, hogy meg�t�ssel sz�laltatj�k meg, �s �ltal�ban tompa, „dobol�” hangot adnak.

Membr�nos dobok

 

Jap�n taiko dob behangol�sa

A dob leggyakrabban egy nagyj�b�l k�r keresztmetszet� �reges test, melynek egyik, vagy mindk�t v�g�re b�r vagy �jabban m�anyag h�rty�t fesz�tenek. A dob teste k�sz�lhet kiv�jt, ki�getett fat�rzsb�l, ahogyan a leg�sibb dobok k�sz�ltek, hord�szer�en �sszeillesztett dong�kb�l, r�tegelt furn�rlemezb�l, f�mb�l, ker�mi�b�l, m�anyagb�l �s m�g sokf�le m�s anyagb�l.

A dobb�r, a membr�n r�gz�t�s�re, megfesz�t�s�re is sokf�le m�dszer alakult ki a hangszer t�rt�nete sor�n, �kekkel, szegekkel, k�telekkel, b�rsz�jakkal �s ezek kombin�ci�ival lehet a b�rt a megfelel� feszess�gre hangolni. A mai dobokn�l a legelterjedtebb elj�r�s, hogy a b�r perem�t el�sz�r egy f�mgy�r�re tekerik, majd azt egy f�mkeret k�zvet�t�s�vel csavarokkal fesz�tik a dob test�re.

A test form�ja is sokf�le lehet: az �stdob f�mb�l k�sz�l, �s �st form�j�; a sals�ban haszn�lt timbales szint�n f�mb�l van, de hengeres, a m�sik v�g�n nyitott. A szint�n karibi konga karcs� hord�form�j�, k�sz�t�si m�dja is ennek megfelel�; a s�m�ndobnak szinte nincs is teste, az eg�sz egy keskeny keretre fesz�tett b�r. A kisdob vagy perg�dob teste lapos, alul-fel�l membr�nja van, az als�hoz perg�h�r fesz�l; a tom-tom szint�n k�t membr�nos, de perg�h�r n�lk�li. A membr�n �tm�r�je, vastags�ga, rugalmass�ga, a test form�ja, t�rfogata, nyitott vagy z�rt jellege egy�ttesen hat�rozz�k meg a dob hangz�s�t.

Fa- �s f�mdobok

A r�sdobok leggyakrabban f�b�l k�sz�lt �reges testek, melyek egyik fel�let�n hossz�, egyenes vagy m�s, meghat�rozott form�j� has�t�k van, amely �gy gyeng�ti meg a test szerkezet�t, hogy az – a dob b�r�hez n�mileg hasonl�an – �t�vel rezg�sbe hozhat�v�, megsz�laltathat�v� v�lik. Legjellemz�bb el�fordul�si hely�k az egyenl�t� ment�n a bolyg�nkat k�rbe�lel� s�v, a Kong�, az Amazonas vid�ke �s �ce�nia, tal�n az�rt, mert els�sorban ebben az �vezetben tal�lhat�ak azok a f�k, melyek anyaga alkalmas ilyen hangszer k�sz�t�s�re.

A r�sdobok m�rete v�ltozatos: n�h�ny centim�tert�l a t�z m�teresig terjedhet. Az ilyen nagy m�ret� dobokat besz�l� dobnak haszn�lt�k, hangerej�kre jellemz�, hogy t�z-h�sz kilom�terre is tudtak �zeneteket tov�bb�tani vel�k.

Dobnak nevezhetj�k m�g a Trinidad �s Tobago-ban honos n�pszer�, 55 gallonos olajoshord�b�l k�sz�lt idiofon hangszert, az ac�ldobot. Ez csak kin�zete �s haszn�lata alapj�n hasonl�t dobhoz, val�j�ban egy igen kifinomult dallamhangszer. Legink�bb a behangolt gong-sorozatokra eml�keztet, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy egy hangszer t�bb hangmagass�got is k�pes megsz�laltatni.

Dobfelszerel�s

A dobfelszerel�s a modern nyugati jazz- �s sz�rakoztat�zene ig�nyeinek megfelel�en j�tt l�tre. Sokf�le �t�hangszert gy�jt �ssze, egyes�t mag�ban olyan m�don, hogy egyetlen zen�sz kezelhesse azokat. A hagyom�nyos membr�nos dobokon k�v�l, mint a kisdob, a tam-tam, a nagydob, m�g cint�ny�rok, kolompok, fadobok �s egy�b �t�hangszerek tartozhatnak hozz�.