lant

  2008.08.02. 15:37

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

 

A lant dombor� h�t� penget�s hangszer, a 15-17. sz�zadban volt legn�pszer�bb. K�zvetlen �se a muszlim vil�gban napjainkban is t�retlen�l n�pszer� arab lant, az �d vagy al‘ud, magyar neve is erre a sz�ra vezethet� vissza.

Lant

angol: lute francia: luth n�met: Laute olasz: liuto spanyol: la�d

Besorol�s

Kordofon hangszerek Penget�s hangszerek Fog�lapos hangszer

Menz�ra

540 – 750 mm

Hangol�s

...Gg-cc'-ff-aa-d'd'-g' ...AA-dd-ff-aa-d'-f'

Rokon hangszerek

�d, Vihuela, Koboz

Hangp�lda

hallgat

Hangszerj�t�kos

Lantos

A Lant sz�hoz kapcsol�d� m�sik sz�cikk�rt keresd fel a Lant csillagk�p sz�cikket

A lant dombor� h�t� penget�s hangszer, a 15-17. sz�zadban volt legn�pszer�bb. K�zvetlen �se a muszlim vil�gban napjainkban is t�retlen�l n�pszer� arab lant, az �d vagy al‘ud, magyar neve is erre a sz�ra vezethet� vissza.

 

Le�r�sa

 

Test

A lant szinte teljes eg�sz�ben f�b�l k�sz�l, m�ret�hez viszony�tva meglep�en k�nny�. A tet� toj�sdad vagy cseppform�j�, �ltal�ban lucfeny� rezon�ns, bel�lr�l keresztgerend�kkal meger�s�tve. A test dombor� form�ban �sszeillesztett hosszanti szelv�nyekb�l �ll, nagyj�b�l f�lk�r keresztmetszet�. A nyak a tet�vel azonos s�kban van, a h�rok alatt kem�nyfa bor�t�ssal. A hangol�fej er�sen, n�ha a nyakra mer�legesen h�trahajlik. A hangol�s fa kulcsokkal t�rt�nik. A bundok a nyakra hurkolt b�lh�rok, a tet�n is folytat�dnak, itt m�r kem�nyf�b�l k�sz�lnek. A tet�n kap helyet m�g az egyszer�, csom�z�sos rendszer� h�rl�b, �s a k�r alak� hanglyuk, amit rozetta d�sz�t.

 

H�rok

A h�rok hagyom�nyosan b�lb�l k�sz�ltek, de ma m�r nylon h�rokkal is helyettes�thetik �ket. A m�ly h�rok f�msz�llal vannak betekerve. Egy r�sz�k kettes�vel alkot egy h�rcsoportot, azaz k�rust, a legmagasabb �ltal�ban egymag�ban van, ez a chanterelle. A dupla h�rok azonos hangol�s�ak, de a m�lyebbekn�l az egyik lehet egy okt�vval magasabb. A dupla h�rokat a bal �s a jobb k�z is szinte mindig egy h�rk�nt kezeli, egy�tt sz�laltatja meg. A lant h�rjai �ltal�ban kev�sb� feszesek, mint a mai klasszikus git�r h�rjai.

 

Hangol�sok

Lantokat a t�rt�net�k sor�n nagyon sok m�retben, h�roz�ssal �s hangol�sban k�sz�tettek, �gy �ltal�nos hangol�si szabv�nyok sem alakulhattak ki.

 

Renesz�nsz

A hath�ros, vagy pontosabban hat k�rusos renesz�nsz tenor lant hangol�sa hasonl� a tenor gamb�hoz, kvart hangk�z�kre �p�l, kiv�ve a 3. – 4. k�rust, melyek nagyterc t�vols�gra vannak hangolva. Ha a legmagasabb hang a g', akkor a hangol�s:

• Gg-cc'-ff-aa-d'd'-g'.

A t�bbi h�rp�rt lefel� adt�k hozz�, ha kellett, de ezeket mindig az �ppen j�tszott zene hangnem�hez haszn�lhat� f�bb basszus-hangokra hangolt�k, a fog�lapon nem fogt�k le. �gy pl. egy nyolc k�rusos renesz�nsz tenor lant hangol�sa:

• Dd-Ff-Gg-cc'-ff-aa-d'd'-g',

t�z k�rusos hangol�s:

• Cc-Dd-Eses-Ff-Gg-cc'-ff-aa-d'd'-g'.

 

Barokk

A 17. sz�zad m�sodik fel�re a franci�kn�l �s �szakon kialakult egy viszonylag szabv�nyos hangol�s, a "barokk" vagy "d-moll" hangol�s. Itt a f�ls� hat k�rus d-moll h�rmashangzatokat alkotott, a t�bbi pedig a d-moll hangsor ment�n haladt lefel�:

• A'A-H'H-Cc-Dd-Ee-Ff-Gg-AA-dd-ff-aa-d'-f'.

Az als� h�rok hangjait term�szetesen az �ppen j�tszott hangnemnek megfelel�en �thangolva m�dos�tott�k.

A mai lantokat leggyakrabban a renesz�nsz hangol�ssal haszn�lj�k.

 

T�rt�nete

 

K�z�pkor

Valamikor a k�z�pkorban juthatott el az eur�pai kereszt�ny vil�gba, tal�n az Arabok �ltal megh�d�tott Hisp�ni�b�l, esetleg a keresztes h�bor�k r�v�n a K�zel-Keletr�l az arab vil�g m�ig n�pszer� penget�s hangszere, az �d. Azt korabeli �br�zol�sokb�l tudjuk, hogy a k�z�pkori lantnak is n�gy-�t p�r h�rja volt, �s ugyan�gy tollsz�rb�l k�sz�lt penget�vel sz�laltatt�k meg, mint korabeli arab testv�r�t. Polifon j�t�kra kezdetben nemigen lehetett alkalmas, els�sorban t�nczen�hez, �nek k�s�ret�re haszn�lhatt�k.

 

Renesz�nsz

A 15. sz�zadban fokozatosan alakult ki az ujjakkal t�rt�n� t�bbsz�lam� j�t�k technik�ja, �s a hozz�adott hatodik h�rp�r is sz�les�tette lehet�s�geit. Ekkor nyerte el klasszikus form�it, v�lt sz�les k�rben elterjedtt�. N�pszer�s�g�t annak k�sz�nhette, hogy egy viszonylag olcs�, k�nny�, hordozhat� zeneszersz�m volt, amely emellett hihetetlen�l sokoldal� volt, mindenf�le korabeli zenei ig�nyt ki tudott el�g�teni. T�nczen�t, k�rusm�vek �tiratait, prel�diumokat, fant�zi�kat adtak el� rajta, de az is szerepet j�tszott n�pszer�s�g�ben, hogy az antikvit�s�rt rajong� renesz�nszban ez a hangszer az antik lant �r�k�s�nek tudta l�ttatni mag�t.

Eur�p�n bel�l csak az Ib�riai-f�lszigeten nem tudott gy�keret verni, itt egy git�rszer� hangszer, a vihuela t�nd�k�lt a lant szerep�ben.

 

Barokk

A 16. sz�zad v�g�t�l egyre t�bb �j�t�st alkalmaztak a hangszeren. �jabb �s �jabb h�rok hozz�ad�s�val b�v�tett�k lefel� a hangterjedelm�t, egyre bonyolultabb nyak-megold�sok j�ttek l�tre az egyre hosszabb menz�r�j� "extra" h�rok felf�ggeszt�s�re. A hozz�adott basszus h�rokat m�r nem is lehetett lefogni, h�rfa m�dj�ra pengett�k ezeket. Az �gy l�trej�tt hangszerek n�ha k�t m�ter hossz�ak is lehettek, mint pl. a chitarrone. A f�msz�llal k�rbetekert h�rok feltal�l�s�val lehetett �jra cs�kkenteni a basszush�rok hossz�s�g�t, �gy a lant m�reteit.

A 17. sz�zad v�g�t�l kezdve a lant egyre ink�bb h�tt�rbe szorult. Az oper�k, koncerttermek, zenekarok korszaka k�vetkezett, ahol ennek a halk, meghitt hang� hangszernek m�r nem sok j�v�je volt. A h�zi muzsik�l�sban is ink�bb a billenty�s hangszerek, vagy a sokkal egyszer�bben behangolhat� �s kezelhet� �th�ros git�rok v�ltak uralkod�v�.

 

A lant mesterei

• Pietro Bono (1417-1497)
• Francesco da Milano (1497-1543) "il Divino"
• Bakfark B�lint (1507-1576)
• John Dowland (1563-1626)

Lantra kompon�ltak:

• Johann Sebastian Bach (1685-1750)
• Sylvius Leopold Weiss (1687-1750)

Mai lantm�v�szek:

• Julian Bream (1933)
• Benk� D�niel
• B�ke Csaba
• K�nya Istv�n
• Gy�ri Istv�n
• Tokodi G�bor