citera

  2008.08.02. 15:34

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

A citera magyar n�pi h�ros hangszer, amelyet penget�ssel sz�laltatnak meg. J�t�k k�zben asztalra fektethet�, legegyszer�bb v�ltozat�ban t�glalap alak� has�b form�j�^[1].

A citeraf�l�k csal�dj�ba tartoz� hangszerek a vil�g szinte minden t�j�n megtal�lhat�ak, gyakran egym�st�l nagym�rt�kben elt�r� m�ret� �s form�j� hangszerek tartoznak ide. A citer�k fontos k�z�s jellemz�je, hogy a h�rok a hangszertest felett h�z�dnak v�gig, nyakuk nincsen^[2]

A magyar citera z�m�ben mixolid hangsor�, kvintel� hangszer. Transzpon�l�s n�lk�l harm�nikusan sz�l rajta a C-d�r, d-d�r, e-frig, g-mixolid t�pus� dallam. A k�s�r�h�rok n�lk�l szinte b�rmi lej�tszhat� rajta.

A ma leggyakrabban elterjedt v�ltozat a "Dun�nt�li hasas" �s az "Alf�ldi k�ly�kfejes" citerat�pus kever�ke.

Eredete

 

Magyarorsz�gon

A honfoglal�skori magyarok m�r magukkal hozt�k. De ez a hangszer persze m�g sokban k�l�nb�z�tt mai ut�dj�t�l: az egyetlen k�z�s pont az volt, hogy mindkett� h�ros hangszer. Anonymus a Gesta Hungarorumban is besz�l r�la, cithar�di n�ven megeml�tve, �rp�d vez�r udvar�b�l. A K�z�p-�zsiai rokon n�pek (osztj�kok, vogulok) m�g ezer �vvel k�s�bb is dalaikat citeraszer� dombr�val k�s�rik. Az 1300-as �vekt�l kezdve szem�lynevekben gyakran felbukkan (Cziter�s), �s oklevelekben is megeml�tik (citu�r, zedo�ria, zwitter, zitwer, chitu�r).

 

Eur�pa

 

Fel�p�t�se

A hangszer nagyj�b�l t�glalap alak�. Hossza k�r�lbel�l f�l m�ter. Az egyik hosszanti oldala egyenes vonal�. Itt helyezkedik el a fog�lap (menz�ra). A fog�lapon egym�st�l k�l�nb�z� t�vols�gra helyezkedik el a k�t sor �rint�k. A k�ls� soron a h�t t�rzshang van, k�t �s f�l okt�v sz�less�gben. A bels�n a kromatikus hangok tal�lhat�k. A k�t hangsor egym�shoz val� viszonya megegyezik a zongor�n tal�lhat� fekete �s feh�r billenty�k szerep�vel. A fog�lap mellett jobboldalon van az oldalr�sz, itt pengetnek. A citera jobb kez�nk fel�li v�g�ben tal�ljuk a h�rtart� szegeket, a bal fel�liben a fejet. Itt vannak a hangol�szegek. Ezekre vannak hangol�kulccsal r�tekerve a h�rok, �s itt lehet a h�r m�lys�g�t, magass�g�t be�ll�tani, teh�t hangolni. A szemben l�v� oldal a fejt�l l�pcs�zetesen sz�lesedik. Az oldalr�szek �ltal bez�rt korpuszt hangszertestnek vagy hangszekr�nynek nevezik. A hangszekr�ny k�t v�g�n k�t h�remel� bak is van, ami a h�rokat emelni hivatott. A citer�knak h�rom l�buk van, kett� a fog�lap fel�li k�t v�g�n, a harmadik a szemben l�v� oldal k�zep�n. A l�bak magass�ga k�r�lbel�l 5-6 mm, �tm�r�je 8-10 mm, c�ljuk az egyenl�tlens�gek kik�sz�b�l�se �s a cs�sz�sg�tl�s. A fejeket gyakran d�sz�tik farag�ssal.

 

H�roz�s

H�rom csoportba sorolhat�k, citer�t�l (k�sz�t�t�l, m�rett�l) f�gg�en az egyes csoport h�rjainak sz�ma v�ltozhat.

• Dallam h�rok (3-4 db a diatonikus fog�lapr�szen, 2-3 a pentaton fog�lapr�szen)
• Basszus h�rok (�lt. 3db)
• K�ny�kh�rok (zeng�h�rok) (�lt. 3 p�r)

 

Fajt�i

• Dun�nt�li hasas citera, a legfels� k�ny�kfej ut�n hirtelen kidomborodik
• Alf�ldi k�ny�kfejes citera

 

Penget�se

A citera penget�s�re 40-50 �vvel ezel�tt kiz�r�lag kihegyezett tollat (sz�rny �s faroktollat) haszn�ltak. Ezt m�ra teljesen kiszor�totta a szabv�ny h�romsz�g alak�, k�zepes kem�nys�g� m�anyag penget�.

 

A nyom�

R�gen a h�rokat kiz�r�lag nyom�val szor�tott�k le.

• Toll nyom�, a penget�sre is haszn�lt tollat lefaragt�k, �s farudacsk�t nyomtak bele
• Fa nyom�, d�szesen, legt�bbsz�r ember alak�ra faragt�k

Haszn�lat el�tt mindkett�t megfaggy�zt�k. El�nye: a cs�sztat�sok, glissand�k sz�pek. H�tr�nya: a d�sz�t�seket, gyors futamokat nehezebb vagy lehetetlen vele kij�tszani.

 

A citer�n megsz�laltathat� hangsorok, hangnemek

Korl�tozott a hangszeren j�tszhat� hangnemek sz�ma. Ez abb�l ad�dik, hogy a k�s�r�h�rok az alaphang felhangjaira vannak hangolva, �gy m�s z�r�hang nehezen k�pzelhet� el, hiszen nem kapjuk a t�k�letes befejez�s �rzet�t. Bizonyos esetekben disszon�ns hangz�st id�zhet�nk el� egy, a citer�n nem j�tszhat� hangnemben val� j�t�k eset�n, amikor is egy hangnemben olyan hangok vannak, amelyek a zeng�h�rokkal t�rt�n� egy�tthangz�skor disszon�ns hangk�z�ket sz�laltat meg. A dallam z�r�hangj�nak a citer�n az �rott "C" hangnak kell lennie. A k�s�r�h�rok is ennek a hangnak a felhangjaira vannak felhangolva. Kiv�teles esetben lehets�ges a „G”-re t�rt�n� dallamz�r�s a kvartszextes- mixol�d �s a kvartszextes- fr�g hangnemek eset�ben.
A hangnemek korl�tozotts�ga nem tesznek lehet�v� dallamokon bel�li modul�ci�kat. Ez a magyar n�pzene eset�ben nem jelent probl�m�t, hiszen dallamkincs�nk t�bbs�ge nem �l hangnemi kit�r�sekkel, illetve a kiv�teles modul�ci�k azonos alaphang� hangnemben marad. Modul�ci�s gondok olyan t�ncdallamokn�l lehet, amelyek klasszicista mint�j� peri�dus�p�tkez�s�ek. Itt ugyanis domin�ns hangnemi kit�r�sek vannak. A hangszer hangol�sa �s a rajta j�tszhat� hangnemek lehet�v� teszik az �nek k�s�r�s�t. A nem h�tfok� gyermekdalok, n�pdalok az al�bbiakban r�szletezett h�tfok�, f�k�nt mod�lis hangsor� dallamok citer�n t�rt�n� megsz�laltat�s�nak anal�gi�j�t k�veti, a ’G’ vagy a ’C’ hang k�rnyezet�ben.

Ion (d�r) hangsor (nincs el�jegyz�s)

Mixol�d hangsor (nincs el�jegyz�s)

Kv�rtszextes-Mixol�d hangsor (1 b el�jegyz�s)

D�r hangsor (2 b el�jegyz�s)

Eol hangsor (3 b el�jegyz�s)

Kvartszextes-fr�g hangsor (3 b el�jegyz�s)

Fr�g hangsor (4 b el�jegyz�s)

L�d hangsor (1 # el�jegyz�s)

 

A citera hangol�sa

El�sz�r is a citer�n tal�lhat� h�rokat �gynevezett h�rcsoportokra oszthatjuk. Ennek megfelel�en megk�l�nb�ztet�nk dallamh�rokat, basszush�rokat �s k�s�r� vagy zeng�h�rokat. A dallamh�rok a kombin�lt fog�lapon tal�lhat�ak. Kombin�lt, mert a fog�lap k�t r�szb�l �ll: a diatonikus fog�lapb�l (mint a zongora feh�r billenty�i) �s a pentaton fog�lapb�l (mint a zongora fekete billenty�i). A gyakorlatban ezzel a fog�lap-t�pussal tal�lkozhatunk, a tiszt�n diatonikus fog�lappal k�sz�lt hangszerek n�h�ny p�ld�nya a legk�s�bbi id�kig a Dun�nt�lon, Somogy �s Baranya megy�ben voltak fellelhet�ek. A dallamh�rok sz�ma elt�r� lehet, de �ltal�ban 4+3 vagy 3+2 db (diatonikus + pentaton). Hangol�suk azonos hangra vannak felhangolva, ami �ltal�ban ’G’. A ’G’ hangra t�rt�n� hangol�s eset�n a harmadik bundn�l fogott hang ’C’ lesz. A citer�sok azt a hangot mondj�k ’C’-nek, de ha a dallamh�rok alaphangol�sa elt�r a ’G’ hangt�l, akkor a j�tszott ’C’ hang helyett m�s hangzik. A legfontosabb, hogy az „�res” dallamh�r hangja �s a mindig ’C’ hangnak mondott hang k�z�tt T4 hangk�z van. (Gyakori, hogy a dallamh�rok alaphangol�sa nem ’G’ hanem ’GISZ’ vagy ’A’, ekkor ha a citer�s ’C’-t j�tszik, val�j�ban ’CISZ’ vagy ’D’ sz�l.)

Itt fontos volt r�szletezni a pontos hangol�st, mert az �sszes t�bbi h�r a dallamh�rokhoz viszony�tva vannak hangolva. A k�vetkez� h�rcsoport a basszush�rok. Ezek sz�ma �ltal�ban h�rom darab, de ezek sz�m�ban is lehetnek elt�r�sek. Hangol�suk a k�vetkez�k�ppen alakul: „kisbasszus” ami a, diatonikus fog�lap harmadik bundj�n k�v� (’C’) hangj�ra van hangolva ezt k�veti a „k�z�pbasszus”, ami a dallamh�rok als� okt�vj�ra �s a „nagy basszus”, ami a diatonikus fog�lap harmadik bundj�n l�v� (’C’) hang als� okt�vj�ra van hangolva.

A k�s�r�h�rok vagy zeng�h�rok hangol�sa. Ezek sz�m�ban lehet a legnagyobb elt�r�s, mert 3-8 darab is lehet. Ennek sz�ma f�gg az oldalfejek (kisfejek) sz�m�t�l �s att�l, hogy az egyes kisfejekre h�ny h�rt tesznek (1-2 db). A hangol�suk tematik�ja k�veti a basszush�rok�it a k�vetkez�k�ppen. (Itt most 4 darab zeng�h�rt veszek alapul.) A „nagybasszus h�rt” k�vet�en �ltal�ban van egy zeng�h�r, ami m�g a f�fejen tal�lhat�, ennek hangol�sa megegyezik a dallamh�rok alaphangol�s�val. Ezt k�vet� zeng�h�r ennek fels� kvartj�ra van hangolva, vagyis diatonikus fog�lap harmadik bundj�n l�v� hangra (a leggyakrabban ’C’), ezt k�vet� zeng�h�r a dallamh�rok alaphangj�nak fels� okt�vj�ra �s azt ezt k�vet� k�s�r�h�rt a diatonikus fog�lap harmadik bundj�n l�v� (�ltal�ban ’C’) hang fels� okt�vj�ra hangolj�k.

A citer�k pontos hangmagass�guk (alap - basszush�rok - zeng�h�rok)
Pr�m citera (szopr�n hangmagass�g)

Tenor citera (alt hangmagass�g)

Basszus citera (bariton hangmagass�g)

B�g� citera (basszus hangmagass�g)