git�r

  2008.08.02. 15:27

A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l.

Git�r

angol: guitar francia: guitare n�met: Gitarre olasz: chitarra spanyol: guitarra

Besorol�s

Kordofon hangszerek Penget�s hangszerek Fog�lapos hangszer

Menz�ra

650 mm

Hangol�s

E – A – d – g – h – e'

Hangterjedelem

Standard hangol�s eset�n

Rokon hangszerek

Elektromos git�r, Basszusgit�r, Hawaii git�r, Warr git�r, Ukulele, Lant, Bendzs�, Mandolin

Hangp�lda

hallgat

Hangszerj�t�kos

Git�ros

	Egyetlen b�szkes�gem az a mer�sz �s f�radhatatlan pr�b�lkoz�s, hogy a git�r titokzatos sz�ps�g�t megmutassam. �s sz�m�ra a vil�g szeretet�t nyerjem meg
– Andr�s Segovia �n�letrajza, 1967

A git�r (nemzetk�zi sz� a spanyol guitarra-b�l, ez pedig – arab k�zvet�t�ssel – a g�r�g kithara-b�l, g�r�g lantf�les�g) a h�ros hangszerek, ezen bel�l a penget�s hangszerek csoportj�ba tartoz� hangszer. Megsz�laltat�sa penget�vel, illetve ujjal t�rt�nik. �ltal�ban hat h�ros, ezek hangol�sa E-A-d-g-h-e'. Mint l�thatjuk, ezen h�rok nagy r�sze kvart t�vols�gra van egym�st�l, kiv�tel: g-h, ami nagyterc, �gy a git�ros t�bb mint h�rom okt�v hangterjedelem f�l�tt rendelkezik.^[1]

A git�r kivitele szerint lehet klasszikus, akusztikus, elektronikus, vagy elektro-akusztikus. A git�r napjainkra hihetetlen n�pszer�s�gre tett szert. Szinte minden zenei st�lusban k�pviselteti mag�t valamilyen form�ban. Ez legink�bb sokoldal�s�g�nak k�sz�nhet�, hiszen az egyes git�rok t�pusukt�l �s zenei st�lust�l f�gg�en bet�lthetnek sz�lista szerepet, de meg�llj�k hely�ket a ritmusszekci�ban is. Git�ron �pp�gy el�adhat�k klasszikus darabok, mint napjaink modern popzen�i, s�t a rock p�ld�ul elk�pzelhetetlen lenne a hangszer megl�te n�lk�l.

A git�rk�sz�t�s – b�r napjainkban m�r t�meggy�rt�sr�l besz�l�nk – meg�rizte a k�zm�ves hangszerk�sz�t�k hagyom�nyait. A git�rok fejl�d�se napjainkban is tart k�sz�nhet�en annak, hogy a zen�szek �s m�rn�k�k egym�ssal kar�ltve akn�zz�k ki a hangszer fel�p�t�s�ben rejl� lehet�s�geket. J� p�lda erre az elektromos git�rok megjelen�s�ben �tt�r� szerepet v�llal� Leo Fender, aki r�di�m�rn�k tud�s�t kamatoztatva vett r�szt a m�gneses hangszed� kifejleszt�s�ben, illetve a zen�sz Les Paul, aki saj�t zenei elv�r�sainak megfelel�en alak�totta ki hangszer�t.

 

Hangszert�rt�net [szerkeszt�s]

A sz� szoros �rtelm�ben vett git�rok valamikor a 15. sz�zad ut�n jelentek meg, de term�sztesen j�val kor�bban – m�r az �korban is – l�teztek a git�rhoz hasonl�, vagy arra eml�keztet� h�ros, penget�s hangszerek. A zavaros hangszerelnevez�sek �s hi�nyos t�rt�nelmi adatok azonban nehez�tik az enn�l r�gebbi ismeretek rendszerez�s�t.

A legr�gebbi fennmaradt git�r egy 1590-t�j�r�l sz�rmaz� �t hangra hangolt, hangonk�nt dupla h�roz�ssal ell�tott hangszer, mely jelenleg a gy�jt� Robert Spencer tulajdon�ban �ll. A git�r teste keskeny, h�tlapja eredetileg lapos volt. A nyakat valamikor a t�rt�nelem sor�n lev�gt�k, a hangszer restaur�tora ut�lag egy felt�telezett hossz�s�g� nyakat illesztett a hely�re, melyen 10 �rint�s fog�lap tal�lhat�. Ez a hangszer felt�telezhet�en az els� r�nk maradt git�rnak nevezhet� hangszer, fel�p�t�s�ben �s d�sz�t�s�ben azonban rendk�v�l hasonl�t egy 1581-b�l sz�rmaz� portug�l „git�rra”, melyet egy bizonyos Belchior Dias k�sz�tett �s jelenleg a londoni Royal College of Music gy�jtem�ny�ben tal�lhat�.^[2]

A zeneszeret� gazdagokra jellemz� m�don a git�rok kezdetben rendk�v�l d�szes hangszertesttel rendelkeztek. A hanglyuk hely�t p�ld�ul rozett�s fafarag�sok t�lt�tt�k be, a tet�n �s a h�tlapon pedig d�szes fest�sek, farag�sok, intarzi�k, bizonyos esetekben f�mb�l k�sz�lt mot�vumok kaptak helyet.

A hangszer m�reteinek, hangol�s�nak szabv�nyosod�sa csak a 16. sz�zadt�l indult meg, a nyomtat�sban terjed� tabulat�r�k kor�ban. Ekkoriban a git�r n�gy „k�rusos” volt, leggyakrabban h�rom dupla �s egy szimpla h�rral volt felszerelve. A hangol�s legt�bbsz�r a tenor lant k�z�ps� n�gy h�rj�t k�vette, vagyis c – f – a – d' volt. A sz�zad v�ge fel� m�g egy m�lyebb h�rp�rt kapott, �s szok�ss� v�lt az �sszes h�rt egy hanggal f�ljebb hangolni. Ekkor alakult ki a napjainkban is haszn�latos hangol�s, hiszen az �t h�r hangmagass�ga megegyezett a mai klasszikus hangol�s fels� �t h�rj�val, azaz: A – d – g – h – e' . A 18. sz�zad k�zep�n kezd�d�tt meg – el�sz�r Spanyolorsz�gban – a hangszer hatodik h�rp�rral t�rt�n� kieg�sz�t�se. A legm�lyebb h�r a m�ly E hangra lett hangolva. A sz�zad v�g�t�l kezdett elterjedni a dupla h�rok helyett a szimpla h�roz�s. Ekkor jelentek meg a git�rra kev�ss� hasonl�t�, ink�bb a h�rf�ra eml�keztet� lyragit�rok, melyek m�r t�bbnyire hat h�rral k�sz�ltek, de el�fordultak t�bb, ak�r kilenc h�ros, vagy hat dupla h�rral rendelkez� v�ltozatok is.

A 19. sz�zad k�zepe t�j�n Antonio de Torres sevillai hangszerk�sz�t� megn�velte a hangszer m�reteit, t�k�letes�tette konstrukci�j�t, �s az �ltala kifejlesztett git�rt�pus v�lt �ltal�noss�. A f�mh�ros, ma akusztikus git�rnak vagy folk git�rnak nevezett hangszer a 19. sz�zad v�g�t�l kezdve, a dombor� tetej� archtop git�r a 20. sz�zad elej�n, az elektromos git�r az 1950-es �vekben alakult ki.

 megjegyz�s A git�rok t�rt�net�vel r�szletesen a klasszikus git�r sz�cikk foglalkozik.

 

A hangszer fel�p�t�se

Sokf�le form�j�, h�roz�s�, m�k�d�si elv� git�r l�tezik, de v�ltozatoss�guk ellen�re bizonyos von�saikban megegyeznek. A git�r minden esetben rendelkezik egy hangszertesttel, valamint egy ebb�l kiindul� nyakkal aminek v�g�n a hangszer feje tal�lhat� a hangol�kulcsokkal. A git�r h�rjai a nyereg �s a h�rl�b k�z�tt fesz�lnek, k�zel a nyakon v�gigh�z�d� fog�laphoz, melyen �rint�k sorakoznak.

 

Fej [szerkeszt�s]

A git�r feje a nyak v�g�n tal�lhat�, a hangol�kulcsoknak �s a h�rvezet� nyeregnek ad helyet. A h�rok a nyergen �thaladva csavarodnak r� a kulcsokra, amiknek seg�ts�g�vel szab�lyozhat� az egyes h�rok feszess�ge, �gy a megpengetett hang magass�ga. A hangol�kulcsok t�pusa �s elrendez�se a git�r fajt�j�t�l f�gg�en k�l�nb�zhet. A hangol�kulcsok elrendez�s�t illet�en besz�lhet�nk szimmetrikus (pl. a klasszikus, akusztikus git�rok t�bbs�ge), �s aszimmetrikus elrendez�sr�l, att�l f�gg�en, hogy a fejnek melyik oldal�n h�ny-h�ny hangol�kulcs tal�lhat�. Az �ltal�nos elrendez�s (hath�ros git�r eset�n) a 3+3-as, ahol mindk�t oldalon 3-3 kulcs tal�lhat�. Elektromos git�rok �s elektromos basszusgit�rokn�l gyakrabban alkalmaznak aszimmetrikus elrendez�st, amikor p�ld�ul minden kulcs egyoldalra ker�l, vagy ritk�bb esetben el�fordulnak 5+1-es v�ltozatok is. A fej ir�nya lehet a nyakhoz k�pest d�nt�tt, vagy egyenes. Egyenes fej eset�ben �ltal�ban sz�ks�g van h�rvezet� alkalmaz�s�ra, hogy a h�rok egyenletes nyom�st fejtsenek ki a fels� nyeregre. A fej megd�nt�s�vel ez a probl�ma kik�sz�b�lhet�, ezen k�v�l k�nnyebb� v�lik a nyakmerev�t� p�lc�n t�rt�n� �ll�t�s is, abban az esetben, ha az �ll�t� csavar a nyak tetej�n tal�lhat�.

A fels� nyereg a git�rnyak �s a fej tal�lkoz�s�n�l tal�lhat�. Elhelyez�se – a h�rl�bbal egyetemben – a git�r sk�lahossz�s�g�t (menz�ra) hat�rozza meg. Feladata, hogy stabilan egyenl� t�vols�gra tartsa egym�st�l a h�rokat, illetve hat�ssal van a h�rok �s a fog�lap t�vols�g�ra is.

A nyereg anyaga sokf�le lehet, �s hangz�s szempontj�b�l f�leg az �res h�rok t�nus�ra van hat�ssal. A tart�ss�g �s merevs�g �rdek�ben �ltal�ban valamilyen kem�ny anyagb�l k�sz�lnek. Egy id�ben n�pszer� volt a csont, mely b�r inkonzisztens (a h�rok, vagy az egyes hangok m�sk�pp sz�lalhatnak meg rajta), m�gis k�l�nleges rezonanci�val gazdag�tj�k a hangszer megsz�lal�s�t. F�nyes hangja miatt, sokat haszn�latos anyag volt m�g a r�z, de t�ls�gosan ig�nybevette a h�rokat, �s id�vel hajlamos volt elg�rb�lni. Napjainkban f�leg grafitot, vagy valamilyen szintetikus anyagot haszn�lnak, melyek cs�kkentik a nyereg �s a h�rok k�z�tti s�rl�d�st, m�gis er�sek. Vannak speci�lis mechanikai megold�sok is, p�ld�ul csap�gyas, vagy g�rg�s nyergek, melyeket f�leg elektromos git�rokon alkalmaznak.

 

Nyak

A git�r nyak�nak hangszerj�t�kos szempontj�b�l legfontosabb funkci�ja, hogy rajta tal�lhat� a fog�lap, aminek seg�ts�g�vel az egyes hangok megsz�laltathat�ak. A nyak kialak�t�s�t tekintve sok v�ltoz� param�terrel rendelkezik, melyek mindegyike hat�ssal van a rajta t�rt�n� j�t�kra, vagy ak�r a megsz�laltatott hang kitart�s�ra, hangsz�n�re is. Ut�bbi tulajdons�gok f�leg a haszn�lt faanyag t�pus�t�l, illetve a nyak testhez t�rt�n� r�gz�t�si m�dj�t�l f�ggenek (l�sd lejjebb).

Git�rnyak k�sz�t�s�re olyan faanyagot haszn�lnak, melynek j� a haszn�lat k�zbeni stabilit�sa, teh�t sem a h�rok fesz�t�ereje, sem az id� m�l�sa, az anyag �reged�se, a klimatikus v�ltoz�sok nem okoznak benne maradand� alakv�ltoz�st. Legalkalmasabb anyagok a cedrela, a mahag�nif�l�k, a j�vorfa.

 

A nyak merev�t�se

A git�r h�rjainak fesz�tetts�ge miatt a viszonylag v�kony �s hossz� nyak komoly statikai ig�nybev�telnek van kit�ve. A klasszikus git�r h�rjai kb. 40 kilogramm s�lynak megfelel�, a f�mh�ros git�rok� majdnem k�tszer ennyi, a 12 h�ros git�rok� 100 kilogramm k�r�li terhel�st k�pviselnek. Ez az er� a nyakat arra k�szteti, hogy �jszer�en megg�rb�lj�n. A klasszikus git�r nyaka viszonylag vastag, a m�anyag h�rok h�z�ereje kisebb, �gy rendszerint a faanyag �nmag�ban, meger�s�t�s n�lk�l k�pes ezt az ig�nybev�telt elviselni. Ezzel szemben a f�mh�ros git�rok fesz�tetts�ge nagyobb, ugyanakkor hagyom�nyosan sz�kebb h�rkioszt�ssal, karcs�bb nyakkal k�sz�lnek, emiatt a h�rok terhel�s�t itt valahogyan ellens�lyozni kell. Erre szolg�l a nyakmerev�t� p�lca.

A nyakmerev�t� p�lca egy enyh�n �ves f�mr�d, mely a hangszer nyak�nak belsej�ben fut v�gig. Feszess�g�nek �ll�t�s�val a h�rok deform�l� hat�s�val ellent�tes hat�st lehet el�rni, �gy befoly�solhat� a nyak hosszanti g�rb�lete. A nyakmerev�t� p�lca �ll�t�s�ra szolg�l� csavar vagy a nyak �s a fej tal�lkoz�si pontj�n�l van egy kis m�anyag fed�l alatt, vagy a nyak m�sik v�g�n, a testhez val� csatlakoz�sn�l. Ez ut�bbi esetben akusztikus git�rokn�l a hanglyukon beny�lva lehet azt �ll�tani, t�m�rtest� git�rok eset�n viszont legt�bbsz�r csak a nyak lecsavaroz�s�val lehet hozz�f�rni.

Fontos tudni, hogy a nyakmerev�t� p�lca a nyak ide�lis g�rb�let�nek be�ll�t�s�ra szolg�l, nem pedig arra, hogy a „nyom�st”, vagyis a h�roknak a fog�lapt�l val� t�vols�g�t �ll�tsuk vele. Ez ut�bbit mindig a h�rl�b magass�g�nak v�ltoztat�s�val kell beszab�lyozni.

 

A nyak m�retei

A nyakra jellemz� fontos tulajdons�g a k�t v�g�n m�rt vastags�ga �s sz�less�ge, illetve a fog�lap g�rb�lete, vagy r�diusza. A r�diusz (az �br�n r) �rtelemszer�en a haszn�lt k�r�v sugar�t adja meg millim�terben (amerikai m�rt�krendszerben inch-ben szok�s megadni). A klasszikus git�rok fog�lapja szinte mindig s�k, az �velt profil els�sorban a f�mh�ros git�rokra jellemz�. A nagyobb g�rb�let f�leg az akkordj�t�khoz val�, hiszen jobban illeszkedik a git�ros term�szetes k�ztart�s�hoz, �gy az akkordfog�sok – ahol egyszerre t�bb ujjat is haszn�lunk – k�nyelmesebbek mint az egyenes fog�lapok eset�ben. A laposabb �rint�lap dallamj�t�khoz, hajl�t�sokhoz el�ny�s. Bizonyos git�rokn�l a fog�lap r�diusza v�ltozik: A nyeregt�l a magasabb fekv�sek ir�ny�ba a nyak ellaposodik. Anyaga a legkem�nyebb f�k k�z�l ker�l ki, �benfa vagy paliszander (r�zsafa), egy�b esetekben k�l�nlegesen vastag, kem�ny lakkr�teg v�di a h�rok koptat� hat�s�t�l. A fog�lap vastags�ga (h₁, h₂) a h�rok fog�laphoz k�pest megadott magass�g�ra, a k�t v�g�n m�rhet� sz�less�g (w₁, w₂) pedig a h�rok sz�ttart�s�ra van hat�ssal.

 

Nyakr�gz�t�si m�dszerek

A git�rnyak hangszertesthez r�gz�t�s�re alapvet�en h�rom m�dszert alkalmaznak:

 

Testen �thalad� nyak

A nyak faanyaga v�gigh�z�dik a git�r t�m�r test�n, �gy a h�rok mindk�t v�ge ugyanahhoz a f�hoz van r�gz�tve. Rendk�v�l stabil �s tart�s megold�s, ezen fel�l lehet�s�get biztos�t m�ly bev�g�sok l�trehoz�s�ra. Az ilyen git�rok hangkitart�sa hossz�, rendk�v�l j� m�ly- �s magas�tvitellel rendelkeznek. A m�dszer h�tr�nya, hogy a nyak elt�vol�t�sa nem lehets�ges, �gy a karbantart�s rendk�v�l neh�zkes, valamint a gy�rt�si k�lts�gek is magasabbra r�gnak.

 

Csavarozott nyak

A csavarozott (vagy bolt-on) nyak f�leg az elektromos git�rok eset�ben haszn�latos, hiszen m�r az els� modellek – a Fender Broadcaster vagy Telecaster – is ilyen megold�ssal k�sz�ltek, a t�meggy�rt�s megk�nny�t�se v�gett. A m�dszer el�nye az olcs� gy�rt�son t�l, p�ld�ul az egyszer� karbantart�s is, hiszen a nyak k�nnyen cser�lhet�. H�tr�nya, hogy a r�gz�t�si ponton stabilit�si szempontb�l vastagabb a nyak, �gy megnehez�ti a magas fekv�sekhez t�rt�n� hozz�f�r�st. Ezenk�v�l az ilyen nyakak m�ly- �s magas�tvitele is gyeng�bb, mint a testen �tmen� nyak�.

 

Ragasztott nyak

A csavaroz�s mellett a m�sik gyakran haszn�lt r�gz�t�si m�dszer, mikor a git�rtestbe marnak egy m�lyed�st, melybe millim�teres pontoss�ggal illeszkedik a nyak v�ge. A k�t elemet ezut�n tart�san �sszeragasztj�k. A m�dszer stabil nyakat eredm�nyez, mely a testen �tmen� megold�shoz hasonl�an j� hangkitart�st eredm�nyez, �s az illeszt�s j� kialak�t�sa eset�n a magas fekv�sekhez is j� hozz�f�r�st biztos�t, viszont a karbantart�s itt sem egy egyszer� feladat.

 

Test

A hangszertest a git�rnak az a r�sze, mely a legink�bb elt�r� az egyes git�rfajt�kn�l. Az egyes v�ltozatok sz�cikkeiben r�szletesen is t�rgyaljuk a test fel�p�t�s�t, �gy ebben a szakaszban csak a legfontosabb tulajdons�gok, illetve a fajt�nk�nti k�l�nbs�gek ker�lnek megeml�t�sre.

A leghagyom�nyosabb git�rtest a klasszikus, akusztikus git�rokra jellemz�. Ez a rezg�test, mely a tet�, h�t �s az oldallapokb�l �ll �ssze. Az ezeken a fel�leteken, els�sorban a tet�n l�trej�v� hajl�t�si hull�mok sug�rozz�k a t�rbe a git�r hangj�t. Bels� t�rfogata �regrezon�tork�nt m�k�dik, melynek ny�l�s�t a tet�n l�v� kerek hanglyuk alkotja, ez szint�n r�szt vesz a git�rhang megform�l�s�ban.

•  megjegyz�s: B�vebben l�sd a klasszikus git�r sz�cikkben!

Egy m�sik megold�s f�mb�l k�sz�lt rezon�tor alkalmaz�sa, amely a nev�t visel� rezon�toros git�rokn�l haszn�latos. A l�nyege, hogy a h�rok egy vagy t�bb f�mb�l k�sz�lt t�ny�rt hoznak rezg�sbe, melyek rendk�v�l �rdekes, f�mes hangsz�nt adnak a hangszernek.

Az elektromos hangszed�vel ell�tott git�rok teste lehet t�m�r (solidbody), vagy f�lt�m�r (semi-solidbody). Ut�bbi eset�ben a hangk�pz�sben sokkal ink�bb r�szt vesz maga a hangszertest is, mint a teljesen t�m�rtest� git�rok eset�ben.

•  megjegyz�s: B�vebben l�sd az elektromos git�r sz�cikkben!

 

H�roz�s

A git�r h�rjainak rezget�s�vel �rj�k el, hogy a hangszer megsz�laljon. A git�rh�rok fizikai rezg�se alapvet�en k�t f�le m�don kelthet hanghat�st: Tiszt�n akusztikus, vagy elektromos er�s�t�ssel. Az akusztikus m�dszert alkalmaz� git�rokn�l is t�bbf�le m�dszer lehets�ges. A klasszikus �s folkgit�rokn�l a f�b�l k�sz�lt rezg�test bonyolult kialak�t�sa v�gzi a tiszt�n akusztikai hanger� n�vel�st, m�g p�ld�ul a rezon�toros git�rokn�l egy f�mb�l k�sz�lt alkatr�sz, az �gynevezett rezon�tor veszi �t a h�rok rezg�s�t.

Az elektromos git�rok egy elektrom�gnesess�g elv�n alapul� eszk�z, az �gynevezett hangszed� seg�ts�g�vel t�rt�nik a h�rok rezg�s�nek elektromos jell� alak�t�sa. A hangszed�knek rengeteg fajt�ja l�tezik, mind m�s �s m�s tulajdons�gokkal, �gy az egyes t�pusok k�z�tt jelent�s hangsz�n �s hanger�beli k�l�nbs�gek vannak. Az elektrom�gneses hangszed�k k�t t�pussal rendelkeznek: lehetnek egytekercsesek (single-coil), illetve ikertekercses (humbucker) hangszed�k. El�bbi f�nyesebb hanggal rendelkezik, de az egyetlen tekercsel�s miatt hajlamos a gerjed�sre. Az ikertekercses hangszed�kn�l ez a probl�ma m�r nem �ll fenn.

 

A h�rok anyaga

A git�r h�rjai – a j�t�k k�zbeni elhelyezked�st v�ve – fentr�l lefel� haladva egyre v�konyabbak. Git�rh�rnak r�gen b�lh�rokat vagy selyemh�rokat haszn�ltak. Napjainkban az akusztikus git�rok h�rjai f�mb�l, a klasszikus�i m�anyagb�l, illetve f�msz�llal befont m�anyagb�l vannak. Az elektromos �s basszusgit�rok t�bbs�g�n ac�lh�rok vannak, mivel a dinamikus hangszed�k csak ezeket �rz�kelik. L�teznek balkezes git�rok balkezes git�rosok sz�m�ra. Azonban gyakran el�fordul, hogy �k is jobbkezes git�rt haszn�lnak, csak ford�tva tartj�k a hangszert, ez�rt a h�rokat is ford�tott sorrendben k�tik be.

 

A h�rok hangol�sa

A git�r alapvet� hangol�sa E-A-d-g-h-e'. Ebben az esetben az els� tizenk�t �rint� az al�bbi hangokat jelenti:

 e|--F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---|
 h|--C---C#--D---D#--E---F---F#--G---G#--A---A#--H---|
 G|--G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---F---F#--G---|
 D|--D#--E---F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---|
 A|--A#--H---C---C#--D---D#--E---F---F#--G---G#--A---|
 E|--F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---|
 0.  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10. 11. 12. Bund

A k�l�nf�le zenei st�lusokban sok ett�l elt�r� hangol�st alkalmaznak. Az al�bbi t�bl�zatban l�that� n�h�ny p�da a gyakoribbak k�z�l.

E-A-d-f#-h-e'	a renesz�nsz lanttal azonos hangol�s
D-A-d-g-a-d'	a kelta zen�ben haszn�latos hangol�s
D-G-d-g-h-d'	blues st�lusban �s slide-git�rral
D-A-d-f#-a-d'	blues �s folk st�lusban
E-H-e-g#-h-e'	az el�z� hangol�s egy hanggal feljebb
C-G-c-g-c'-e'	country blues �s modern akusztikus hangol�s
D-A-d-g-h-e'	klasszikus, folk, metal �s alternat�v zenei st�lusokban
E-A-d-g-c'-f'	tiszta kvart hangol�s, a negyedik �s �t�dik h�r k�z�tt is kvart a hangt�vols�g
C-G-d-a-e'-h'	tiszta kvint hangol�s, mint a mandolin vagy a heged� hangol�sa
C-G-d-a-e'-g'	Robert Fripp �ltal kidolgozott �j hangol�s

 

Git�rfajt�k

Akusztikus git�r

Elektromos git�r

Elektromos basszusgit�r

Akusztikus basszusgit�r

 

Akusztikus git�rok

A git�rok k�z�l az akusztikus git�rok jelentek meg a legkor�bban, hiszen a hagyom�nyos �rtelemben vett akusztikus hangszer nem tartalmaz semmilyen elektronik�t. Az akusztikus git�rok legfontosabb tulajdons�ga, hogy a hangk�pz�sben csak az �reges rezg�test vesz r�szt (kiv�tel az elektroakusztikus hangszerek). M�ra az akusztikus git�rokat is t�bb csoportba soroljuk: A legr�gebbi hagyom�nyokkal rendelkez� akusztikus git�r nem m�s, mint a klasszikus git�r, melynek jellemz�i a klasszikus, nyolcas alak� hangszertest, a kerek hanglyuk, �s a modern akusztikus git�rokn�l sz�lesebb nyak.

Az akusztikus git�rok fel�p�t�s�ket tekintve lehetnek s�k, vagy dombor� fedlaposak. A s�k fedlappal rendelkez� hangszerek a hagyom�nyosak, �gy k�sz�lnek mind a klasszikus nylonh�ros, mind pedig a f�mh�ros folkgit�rok. A dombor� fedlap k�s�bb terjedt el, tervez�sekor a hanger� n�vel�se volt a c�l.

 

Elektromos git�r

Egy olyan git�rt�pus, ahol a pengetett hang megsz�laltat�sa egy elektromos eszk�z, a hangszed� seg�ts�g�vel t�rt�nik. Az elektromos git�r feltat�l�sa, azaz m�r az 1950-es �vek eleje �ta szinte minden k�nny�zenei egy�ttes elengedhetetlen hangszere. Elterjed�se nagyban hozz�j�rult a rockkult�ra kialakul�s�hoz, �gy napjainkra az egyik legn�pszer�bb hangszerr� v�lt. Megjelen�s�t k�vet�en indult el az a mozgalom, aminek k�sz�nhet�en a zenekritikusok egyre komolyabban vett�k a „k�nny�” zen�t �s felfigyeltek r�, hogy a klasszikus zene korszaka ut�n is l�trehozhat�ak maradand� �rt�k� zenem�vek. M�ra az elektromos git�r bet�rt szinte minden m�fajba – �tl�pve a rock hat�rain, megjelenik a popzen�t�l eg�sz a dzsesszig szinte minden�tt.

 

Basszusgit�r

A basszusgit�r egyar�nt lehet akusztikus �s elektromos hangszed�vel szerelt. Az akusztikus modellek k�ls�leg hasonl�tanak a klasszikus akusztikus git�rra, m�g az elektromos basszusgit�rok az elektromos sz�l�git�rra eml�keztetnek azzal a k�l�nbs�ggel, hogy hosszabb nyakkal, kevesebb �s vastagabb h�rokkal rendelkeznek. A basszusgit�rok hangol�sa megegyezik a hagyom�nyos git�rok�val, de egy okt�vval m�lyebb. A basszusgit�r az 1950-es �vekben v�ltotta fel a nagyb�g�t. A legt�bb m�fajban a ritmusszekci�hoz tartozik, de a dzsessz �s funk st�lusokban sz�l�z�sra is haszn�lj�k. Meghat�roz� szerepe miatt az elektromos git�rokhoz hasonl�an szinte az �sszes k�nny�zenei m�faj elengedhetetlen szerepl�je.

 

K�l�nleges git�rok

Steelgit�r

Lap steel git�r

Warr-git�r

Rezon�toros git�r

 

Rezon�toros git�r

A rezon�toros git�r testform�j�t tekintve legink�bb egy akusztikus git�rhoz hasonl�t. L�nyege, hogy a rezg�testben f�mb�l k�sz�lt �gynevezett rezon�tort alkalmaznak a hangszer hangerej�nek n�vel�s�re. Az ilyen git�rok megjelen�se az 1920-as �vekre tehet�, amikor a git�rosoknak m�r nem volt elegend� az akusztikus git�rok rezg�teste �ltal lehet�v� tett hanger�, mivel az egy�ttesben j�tsz� t�bbi hangszer elnyomta a git�rhangot.

 

 

Warr-git�r

A Warr-git�r egy 10, 12, 15 vagy ritk�n t�bb h�ros �rint�git�r. Mark Warr, f�leg git�r, illetve m�s h�ros hangszerek k�sz�t�s�vel foglalkoz� m�v�sz fejlesztette ki. L�nyege, hogy penget�s helyett csak a h�rok �rint�s�vel, finom �t�get�ssel sz�laltatjuk meg az egyes hangokat. A rajta val� j�t�khoz csak egy ujjra van sz�ks�g egy hang megsz�laltat�s�hoz – szemben a hagyom�nyos git�rral, ahol kett�re: egy ujj a hang lefog�s�hoz, egy pedig a h�r penget�s�hez. �gy a k�t k�z minden ujj�t egyszerre lehet haszn�lni j�t�kkor. Ez lehet�v� teszi t�bb mint egy sz�lam j�tsz�s�t egyidej�leg, vagy lehet�s�get ad arra, hogy megosszuk a j�t�kot a k�t k�z ujjai k�z�tt.