br�csa

  2008.07.15. 11:17

Forr�s: Wikip�dia

Br�csa

angol, olasz:, spanyol: viola n�met: Bratsche, Viola francia: alto

Besorol�s

Kordofon Von�s hangszer Heged� csal�d

Hangol�s

c – g – d' – a'

Hangterjedelem

Rokon hangszerek

heged�, csell�

Hangp�lda

hallgat

Hangszerj�t�kos

br�cs�s

A br�cs�nak a magyar �s rom�n n�pzen�ben haszn�lt v�ltozat�r�l a h�romh�ros br�csa cikk sz�l

A br�csa vagy m�s n�ven m�lyheged� egy hangszer n�gy, kvint t�vols�gra hangolt h�rral. A von�s hangszerek csoportj�nak tagja, a heged� csal�d r�sze. H�rjai egy kvinttel vannak lejjebb a heged�h�z, illetve egy okt�vval feljebb a csell�hoz k�pest. Ebbe a csoportba tartozik m�g a nagyb�g�.

A legm�lyebb h�r (ami tulajdonk�ppen a br�cs�n el�rhet� legm�lyebb hang) a kis C-, ezt k�veti a kis G-, egyvonalas D- �s egyvonalas A-h�r.

A br�csakott�k �ltal�ban altkulcsban �r�dnak, amit szoktak egyszer�en br�csakulcsnak is nevezni. Az altkulcs a C-kulcsok csal�dj�ba tartozik. A magasabb hangokhoz szoktak m�g violinkulcsot haszn�lni, extr�m esetekben a br�csakott�k basszuskulcsban is �r�dhatnak.

A hangszer a heged�n�l valamivel nagyobb m�ret�, de vele teljesen azonos tart�s�, emiatt neh�zkesebb �s f�raszt�bb j�t�k jellemzi (nagyobb t�vols�gok a balk�z ujjai k�zt, a hangszer �s a von� is nehezebb stb.)

A hangja a m�lyebb tartom�nyban a leger�teljesebb, k�z�pen l�gy �s k�nnyen alkalmazkod� hangsz�ne van, m�g magasabb hangjait fojtott sz�nezet jellemzi. Emiatt a barokk �s a klasszicista korban jobb�ra csak k�s�r� sz�lamokat j�tszott, a romantikusok, ill. a 20. �s 21. sz�zadszertz�i azonban m�r sz�l�hangszerk�nt is alkalmazt�k.

Etimol�gia

A magyar nyelvben a hangszer eredeti neve m�lyheged� volt. Amit br�cs�nak neveztek, az nem volt m�s, mint a kontraheged�. Ez egy h�romh�ros (G-D-A) von�s hangszer, ami meghat�roz� tagja a magyar �s a rom�n n�pzen�nek, �s kiz�r�lag akkordokat j�tszik.

T�bb idegen nyelvben a hangszert viol�nak nevezik, ami szint�n k�t�rtelm�: a viola eredetileg a von�s �s h�ros hangszerek megnevez�se volt, majd ebb�l fejl�dtek ki a csal�dok (pl. viola da braccio, viola da gamba), ahol szint�n megtal�lhat� a sz�.

A br�csa t�rt�nete

T�rt�nete hasonl�t a heged��hez, mondhatni meg is egyezik vele, annyi elt�r�ssel, hogy a br�csa hangja�n�l ink�bb a Viola da gamba-hat�s domin�l (pl. a h�tt�rbe h�z�d� hangja, hiszen a renesz�nszban a von�s hangszerek csak k�s�r�hangszerek voltak), nem �gy, mint a heged�n�l a fidul��.

A mai br�csa tulajdonk�ppen az altbr�csa (l�sd francia nev�t); ugyanis kor�bban l�tezett tenorbr�csa n�ven is hangszer (ilyenekkel tal�lkozhatunk pl. Jean-Baptiste Lully egyes darabjaiban), b�r az m�rete miatt el�g kezelhetetlen volt, m�sr�szr�l a m�ly G vagy F h�r nem volt t�l gyakran alkalmazva, ez�rt ezen a hangszeren is elj�tszhat�ak voltak a sz�lamok.

A h�res cremonai �s egy�b hangszerk�sz�t�k ugyan�gy k�sz�tettek m�lyheged�ket is, b�r sz�mra kevesebbeket. A 19. sz�zadban a br�csa szinte ugyanazokon a v�ltoz�sokon ment �t, mint a heged�, viszont a br�cs�t a m�g 20. sz�zadban is, s�t napjainkban is fejlesztik: els�sorban a min�l nagyobb hanger�-min�l kisebb hangszer t�mak�rben keresg�lnek.

 

Vari�ci�k egy t�m�ra, avagy a br�csa hangj�nak „megjav�t�sa"

Eg�szen a mai napig sokaknak probl�m�t okoz a br�cs�k naz�lis hangja. Ennek kik�sz�b�l�s�re t�bb pr�b�lkoz�s is t�rt�nt az id�k folyam�n. Ezek k�z�l a leg�jabb a vertik�lis br�csa. A violino pomposo �s vari�nsai az �th�ros br�csa (c-g-d'-a'-e") megteremt�s�re k�sz�lt v�llakoz�sok. A Viola da Spalla nagyobb m�ret� br�csa, amelyet ak�r csell�hangol�ssal is haszn�lhatunk.

 

Contralto

A contralto Jean-Baptiste Vuillaume egyik k�s�rleti hangszere, amelyet 1855-ben, P�rizsban k�sz�tett. A br�csa hangja ugyanis att�l naz�lis, hogy a hangszer m�rete a hang m�lys�g�hez k�pest t�l kicsi. A hangszer emiatt rendk�v�l sz�les lett, �s meg is bukott, mivel igen neh�z volt j�tszani rajta.

 

Dessauerbratshe

A Dessauerbratshe szint�n egy br�csavari�ns, amit Linzben, 1901-ben k�sz�tett Heinrich Dessauer hangszerk�sz�t�. A contralt�hoz hasonl� megold�ssal pr�b�lta a probl�m�t megoldani, de ugyan�gy megbukott, mind el�dje f�l sz�zaddal azel�tt.

 

Br�csaoktat�s

A barokk �s klasszikus korban a br�cs�t mint v�lt�hangszert kezelt�k (els�sorban az�rt, mert akkoriban kevesebb k�l�nbs�g mutatkozott a k�t hangszer k�z�tt), teh�t �ltal�ban aki heged�lni megtanult, az br�cs�zott is.

Manaps�g a legt�bb br�cs�s gyerekk�nt heged�lni tanul, majd k�s�bb v�lt a nagyobb hangszerre. �ltal�ban vagy az�rt v�ltanak, mert a m�lyebb fekv�s �s a s�t�tebb hang jobban tetszik, vagy a fizikai param�tereik miatt (t�l nagy k�z, t�l hossz� kar stb.). Sajnos volt egy hossz� id�szak, amikor a tehets�gtelenebb heged�s�kb�l nevelt�k a br�cs�sokat. Leg�jabban viszont azon „k�s�rleteznek”, hogy hogyan lehetne m�lyheged�t als�fokon is tan�tani.

 

Br�csa a komolyzen�ben

Br�csa els�sorban a komolyzen�ben tal�lhat�, sokkal kevesebbszer haszn�lj�k versenym�vek, illetve szon�t�k sz�list�jak�nt, mint pl. a heged�t vagy a csell�t. Ennek egyik oka tal�n a h�tt�rbe h�z�d� hangja, valamint nagyobb m�rete, ami miatt f�raszt�bb tartani, illetve a heged�n am�gy is neh�z fog�sokat m�g nehezebb lefogni.

A korai zenekari m�vekben a br�csa feladata csak annyi volt, hogy kit�ltse a harm�ni�kat n�mi melodikus anyaggal. Ha ezen m�vekben valami dallomasabb feladatot kaptak, akkor is �ltal�ban vagy unison�ban vagy okt�vp�rhuzamban volt egy m�sik von�s (esetleg f�v�s) sz�lammal. A szekci� helyzete �gy nagyon komikus: feladatuk teljesen �szrevehetetlen, ha viszont hi�nyozn�nak, azt r�gt�n meg�rezn�nk. Persze nem volt ez mindig �gy: a 17. sz�zad elej�n alakult ki, amikor a heged�k �s a csell�k ker�ltek el�t�rbe, a t�lt�sz�lamok viszont egyre ink�bb h�tt�rbe szorultak.

Az els� ellenp�lda tal�n Johann Sebastian Bach 6. brandenburgi verseny, amely 2 br�cs�t foglalkoztat a k�t gamba, k�t csell� �s continuo mellett. K�s�bbi h�res zenekari br�csasz�l� Edwar Elgar Enigma-vari�ci�ib�l a hatodik („Ysobel”).

A mai zenekarokban �ltal�ban 8-10 br�cs�s tal�lhat�: egy pulttal (2 ember) kevesebb, mint mint m�sodik heged� �s egy pulttal t�bb, mint csell�. A vezet�j�ket sz�l�br�cs�snak h�vj�k. �ltal�ban a karmesterrel szemben, vagy annak jobbj�n helyezkednek el.

 

F�bb m�vek br�cs�ra

Annak ellen�re, hogy a br�csairodalom viszonylag nagy, a 20. sz�zad el�tti id�kb�l kev�s az ismertebb szerz�k m�ve, ez�rt a br�cs�sok sokszor j�tszanak �tiratokat.

 

Br�csasz�l�

A barokk kor sz�l�szon�t�i k�z�l nem sok �r�dott br�cs�ra. A klasszik�ban a m�faj nem volt kedvelt, a m�faj romantika kor�ban val� �jraelterjed�sekor meg megint els�sorban a heged� �s a csell� kaptak szerepet. �gy a n�pszer�bb sz�l� br�csadarabok csak a 20. sz�zadban �r�dtak, ahol is Paul Hindemith m�ve a legh�resebb.

Egy�bk�nt a csell�ra �rt sz�l�darabok kiv�ll�an j�tszhat�ak br�cs�n is – a m�lyheged�s�k �lnek is ezzel a lehet�s�ggel (pl. a Csell�szviteket gyakran hallani br�cs�n is).

 

Br�csa zongora-, illetve csembal�k�s�rettel

Az els� br�csaszon�ta beazonos�t�sa igen neh�z: egyr�szt manaps�g sok viola da gamba-szon�ta �tirat�t j�tsz�k, mint br�csaszon�t�t, m�sr�szt a klasszicizmusban �s a korai romantik�ban nem szerett�k a br�cs�t sz�l�hangszerk�nt alkalmazni.

Gyakori volt m�g, hogy a br�csaszon�t�k valamilyen szon�t�nak „alternat�v” hangszerei voltak: pl. Johannes Brahms a klarin�tszon�t�j�ban alternat�v hangszernek m�lyheged�t jel�lt meg.

A 20. sz�zadt�l megv�ltoztak a dolgok. Itt kiemelend�ek Paul Hindemith �s Dmitrij Sosztakovics m�vei.

 

Br�csaversenyek

A br�csaverseny kialakul�sa tulajdonk�ppen a 19. sz�zad k�zep�re tehet�, el�tte ugyanis nem volt ilyen m�faj, ami els�sorban azzal magyar�zhat�, hogy �ltal�ban a br�csasz�list�k maguk is heged�s�k voltak, ez�rt a sz�lisztikusabb hanggal rendelkez� heged�n j�tszott�k a k�l�nb�z� heged�versenyeket. A br�cs�val val� sz�l�z�s am�gy is csak konfliktusokat okoz.

A romantika el�tt is �r�dtak br�csaversenyek, pl. Telemann vagy Stamitz br�csaversenyei, de az els�, viszonylag a virtu�z kateg�ri�ba sorolhat� versenym� Mozart Sinfonia Concertanteja volt (igaz, az a m� m�g foglalkoztat egy heged�sz�list�t is).

Az els� h�resebb romantikus br�csaverseny (eg�szen pontosan: szimf�nikus k�ltem�ny br�csasz�l�val) a Niccol� Paganini megrendel�s�re �rt Harold It�li�ban, amely Hector Berlioz m�ve.

A 20. sz�zadban a virtu�z br�cs�sok megjelen�s�vel (pl. Lionel Tertis) kezdtek elterjedni a br�csaversenyek. F�bb szerz�k: Bart�k B�la, Paul Hindemith, William Walton, b�r br�csaversenyre �g�retet tett m�g Edward Elgar (v�g�l a csell�verseny�b�l Tertis k�sz�tett egy �tiratot), Alekszandr Glazunov (az�rt meg�rta op. 44-es El�gi�j�t br�cs�ra �s zongor�ra) �s Maurice Ravel is – mindegyik�j�ket hal�luk akad�lyozta meg ebben (az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy Bart�k br�csaversenye is befejezetlen�l maradt).

 

Kamarazene br�cs�val

A br�csa f�k�nt a kamarazen�ben t�lt be fontos szerepet, mint a von�s kamaraegy�ttesek tagja (von�stri�k, von�sn�gyesek (sok br�csasz�l�s von�sn�gyesek van), von�s�t�s�k (Mozart k�tbr�cs�s von�s�t�sei a szerz� legnagyobb m�vei k�z� tartoznak) �s von�sszextettek).

N�h�ny h�resebb, br�cs�t is foglalkoztat� kamaram�:

• Ludwig van Beethoven: Szeren�d fuvol�ra, heged�re �s br�cs�ra, op. 25 (ilyen form�ci�j� m� t�bb mint 130 db. van)
• Johannes Brahms: K�t �nek op. 91, altra �s br�cs�ra (ilyen form�ci�j� m� t�bb mint 150 db. van)
• Max Bruch: Nyolc darab, op. 83 (klarin�t-br�csa-zongora)
• Claude Debussy: g-moll tri� fuvol�ra, br�cs�ra �s h�rf�ra (ilyen form�ci�j� m� t�bb mint 80 db. van)
• Joseph Haydn: Du�k heged�re �s br�cs�ra
• Wolfgang Amadeus Mozart: Du�k heged�re �s br�cs�ra (G-d�r �s B-d�r, KV 423 �s 424); Esz-d�r „Kegelstatt”-Trio (klarin�t-br�csa-zongora), KV 498
• Robert Schumann: „M�rchenerz�hlungen”, op. 132 (klarin�t-br�csa-zongora – ilyen form�ci�j� m� t�bb mint 80 db. van)

 

Br�csa a n�pzen�ben

Mint m�r kor�bban eml�tve volt, a br�csa, vagyis a kontraheged� a magyar �s rom�n n�pzene egyik meghat�roz� tagja. A klasszikus zen�ben ismert br�csa is haszn�latos (ezen t�lnyom�r�szt ketteshangzatokat j�tszanak, nem dallamot), de egyes t�jegys�geken, f�k�nt Erd�ly ter�let�n, h�romh�ros br�cs�t is haszn�lnak. Ut�bbi hangol�sa �ltal�ban g – d' – a, a h�rl�b pedig egyenes, mivel a feladat az akkordok megsz�laltat�sa, illetve a ritmusad�s.

 

Br�csa a k�nny�zen�ben

A br�csa a popzen�ben tulajdonk�ppen 1890 �s 1930 k�z�tt szerepelt folyamatosan, a t�nczenekarok sz�neiben, �s a big band-�ra felt�n�sekor teljesen kiveszett.

N�ha felbukkan a kort�rs k�nny�zen�ben is, legt�bbsz�r az avante-garde st�lusban. A Velvet Underground egy�ttes a br�csa alkalmaz�s�r�l volt h�res, mint ahogy a Defiance, az Ohio �s egy�b egy�ttesek.

John Cale, egy klasszikus m�lyheged�s j�tszott (kihangos�tva �s gyakran eltorz�tva) k�t Velvet Underground albumon: a The Velvet Underground and Nico �s a White Light/White Heat c�m�eken.

Dave Swarbrick, az angol folk-rock csoport, a Fairport Convention tagja ismert m�g „popul�ris br�cs�z�sr�l, legh�resebb a „Medley…” sz�m a Liege & Lief albumr�l, ahol heged�l, �s k�s�bb egy br�cs�val egy okt�vval m�lyebben j�tsza ugyanazt.

A br�csa a modern popzen�ben tett egy kisebb visszat�r�st k�sz�nhet�en a von�s csapatoknak, a bondnak �s a Wildnak. Leg�jabb albumukban, a Lonely Runs Both Ways-ben, Alison Krauss t�bbsz�r haszn�l m�lyheged�t dalaiban. Hab�r belegondolva sok, nem annyira „tradicion�lis” hangszeret haszn�lnak a kort�rs k�nny�zen�ben.

A dzsesszben is felbukkanhatak br�cs�sok, de �ltal�ban a h�tt�rben, mint a von�s egy�ttesek tagja, sz�l�ban ritk�n. A dzsesszheged�s�k esetenk�nt, bizonyos helyzetekben haszn�lnak br�cs�t.

A mai popul�ris zen�ben nem divat a von�s hangszerek sz�l�ban val� alkalmaz�sa.

 

A br�csa fel�p�t�se

A br�csa alapanyagait �s fel�p�t�s�t tekintve megegyezik a heged�vel, az elt�r�seket a br�csa nagyobb m�rete �s az ar�nyok v�ltozatoss�ga adja.

�ltal�ban a teljes m�ret� m�lyheged� kb. n�gy h�velykkel (10,16 cm) nagyobb a heged�n�l. A kistestv�rrel ellent�tben ennek a hangszernek nincs teljes m�rete, mivel ha akkora br�cs�t �p�ten�nek, mint amekkora sz�ks�ges lenne, az nem f�rne el a j�t�kosok v�ll�n, t�l vastag h�rok kellen�nek, t�l neh�z von� stb. Ez�rt a br�cs�sok �ltal�ban akkora br�cs�n j�tszanak, amekkor�n csak tudnak, �s a hangszerk�sz�t�k is gyakran csalnak a hangszer param�tereinek ar�nyos v�ltoztat�s�val (min�l v�konyabb h�rok, de el�g nagy rezon�l� test stb.)

Professzion�lis br�cs�sok m�lyheged�j�n gyakran megfigyelhetj�k, hogy a jobb hang �rdek�ben olyan hangszeren j�tszanak, amelyek elt�r�seket mutathatnak a standard viola da braccio-kin�zett�l. Ez abb�l ered, hogy a br�csa fejl�d�se a mai napig nem fejez�d�tt be.

K�l�nb�z� egy�ni v�ltozatok is vannak. Ilyen pl. a Lionel Tertis-f�le modell, amelyn�l a hangszer nagyobb testtel �s laposabb el�lappal rendelkezik egy igazabb br�csahang el�r�se �rdek�ben. De ilyen m�g a sokkal k�s�bbi (�s radik�lisabban �talak�tott) Erd�sz Ott�-f�le br�csa (ahol a fekv�sv�lt�s �rdek�ben az egyik v�llat „lev�gt�k”), a gamba-alak� Joseph Curtin nyom�n k�sz�lt „Evia” modell, a csell�haszn�lat� br�cs�k (l�sd: vertik�lis br�csa), �s a szemreval�, Salvador Dali-hat�s�, David Rivinus �ltal k�sz�tett „Pellegrina” konstrukci�j� br�cs�k.

A br�csa �s a heged� k�zti f� k�l�nbs�get a h�roz�son k�v�l a hangszer m�rete adja. Viszont a bels� hangkelt�shez haszn�lt r�szek (pl. l�lek, l�b stb.) teljesen megegyeznek a heged��vel, teh�t ha pongyol�n akarunk fogalmazni, mondhatjuk azt is, hogy a br�csa csak egy nagyobb csomagol�s� heged�.

Gyerekek �ltal�ban nem tanulnak br�cs�zni, hanem k�s�bb (amikor m�r el�g nagyok) heged�r�l t�rnek �t br�cs�ra. Extr�m esetekben kisebb heged�re raknak br�csah�rokat, �s �gy �ll�tanak el� br�cs�t. Mint l�thattuk, br�cs�b�l csak „eg�szes” l�tezik. Persze k�l�nb�z� m�ret�ek l�teznek, egyes kisebb m�ret� t�pusok hossz�s�gra megegyezhetnek egy nagyobb heged�vel.

 

A von�

A heged�h�z �s a br�cs�hoz k�sz�lt von�k fel�p�t�s�ket tekintve megegyeznek. A k�l�nbs�g itt is a m�retekben keresendp: m�g egy �tlagos heged�von� kb. 74,5 cm �s 60 g, addig a br�csavon�k ehhez k�pest 5 mm-rel r�videbbek �s 10 grammal k�nnyebbek.

A von�n tal�lhat� (�ltal�ban) fekete fadarab a k�pa, a m�sik v�g�n pedig a cs�cs tal�lhat�. Ezek k�z�tt fesz�l a sz�r. A von�sz�r napjainkban is hagyom�nyosan a l� fark�nak sz�r�b�l k�sz�l (�ltal�ban vil�gossz�rke sz�n�), b�r l�teznek olcs�bb von�k, melyekben valamilyen szintetikus anyag helyettes�ti a sz�rt. A p�lca �ltal�ban brazilf�b�l k�sz�l. A k�p�ban tal�lhat� egy gy�ngy, ez �ltal�ban tekn�sp�nc�lb�l van, olcs�bb megold�s eset�n m�anyagb�l.

A von�kat �ltal�ban meg kell „gyant�zni” (egy gyantadarabot v�gig kell h�zni a sz�r�n), hogy a von� vertik�lisan ne cs�szk�ljon, illetve hogy a h�rok jobban rezegjenek. L�sd m�g: von�.

A von� a mai form�j�t a k�s� klasszicizmus kor�ban (1800-as �vek eleje) nyerte el. Az �n. „barokk von�” nem volt ennyire massz�v, mint a mai v�ltozat, a fa pedig ellent�tesen g�rb�lt, mint ma (egy nagyon nyomott elford�tott C-re eml�keztetett.) Ennek ugyan megvolt az az el�nye, hogy a kett�s-, h�rmas-, ill. n�gyesfog�sok k�nnyebbek voltak, viszont pl. fort�t nehezebb volt j�tszani rajta. Emellett �lettartama is r�videbb volt.

 

A br�csak�sz�t�s

K�l�nb�z� hangszerk�sz�t�k ugyan�gy gy�rtottak br�cs�kat, mint heged�ket. Itt is megk�l�nb�ztethet�nk gy�ri, illetve mesterhangszereket.

�rdemes m�g p�r sz�t ejteni az elektromos m�lyheged�kr�l. Az elektromos br�csa m�reteiben nem nagyon k�l�nb�zik az elktromos heged�t�l, �s hangjukat el�g neh�z megk�l�nb�ztetni an�lk�l, hogy ne hallan�nk az �res h�rok hangj�t. A kisebb m�ret� hangszeren egyszer�bb j�tszani is, �pp a hangszer elektromos volta miatt kev�sb� sz�m�t a m�ret. Sok olyan elektromos br�csa is van, amin �t vagy hat h�r van, �s ha a legmagasabb t�rt�netesen egy E h�r, akkor sokszor csak elektromos heged�nek h�vj�k.

 

A br�csa hangja

Az „el��ll�t�s” m�dja megegyezik a heged��vel. A br�csa nem sz�lisztikus hangszer, annak ellen�re, hogy l�teznek r� sz�l�darabok, b�r a sz�muk nagyon eleny�sz� a heged�h�z, vagy mondjuk a zongor�hoz viszony�tva. A hangszeren az A- �s D-h�r hangja nagyon „hajl�kony”, b�r a magasabb hangokat egyfajta fojtotts�g jellemzi, ami a csell�ra eml�keztetheti az embert. A G- �s C-h�r �ltal�ban f�mes hangz�st ad a manaps�g haszn�latos vastag f�mh�roknak k�sz�nhet�en; mindenesetre a hangszer ebben a tartom�nyban a leger�teljesebb.

 

A br�cs�z�s

A br�cs�z�s technik�ja majdnem eg�sz�ben megegyezik a heged��vel, de fontos k�l�nbs�gek is akadnak. Els�sorban a nagyobb m�ret miatt vannak, amelyek nagyobb fizikai k�vetelm�nyeket t�masztanak a j�t�kosnak (Van egy igaz anekdota, amely szerint ha egy heged�s p�r h�napig br�cs�zik, jobb heged�sk�nt t�r vissza.) A f�bb elt�r�sek a k�vetkez�ek:

• Heged�r�l m�lyheged�re val� v�lt�skor els�k�nt a nagyobb hangszertest �s a nagyobb h�rhossz�s�g a szembet�n�. A legfontosabb, hogy a j�t�kosnak „sz�lesebb” billent�st (az ujj�val nagyobb fel�letet kell lefognia), sz�lesebb �s intenz�vebb vibr�l�st kell haszn�lni a balk�zn�l, a jobb kez�vel a von�t pedig t�volabb kell tartania. A j�t�kosnak ezen fel�l jobban kell mozgatnia a k�ny�k�t, hogy el�rje a legm�lyebb h�rt. Ennek k�sz�nhet�en az ujjak hat�rozottabak lesznek, ami tiszt�bb hangot eredm�nyez.
• A vastagabb, hosszabb �s m�lyebb hang� h�r azt eredm�nyezi, hogy a br�csa hangja lasabban �ll�t�dik el�, mint magasabb testv�r��. Magyar�n: ha egy heged�s �s egy br�cs�s egyszerre akarnak j�tszani, a br�cs�snak egy pillanattal kor�bban kell elkezdenie h�zni a von�t, hogy a hang egyszerre sz�laljon meg. A vastagabb h�r emellett nagyobb nyom�er�t is k�v�n.
• Mint kor�bban eml�tett�k, a br�csavon� r�videbb (74.0 cm 74.5 cm helyett) a heged�von�n�l, emellett a sz�r vastagabb, f�leg a k�p�n�l. A m�lyheged�von�k emellett nehezebbek (70-74 g) a rokonhangszer nyiretty�j�n�l (58-61 g). A von�z�si technik�kat csak ez v�ltoztatja.

 

Felszerel�s �s karbantart�s

A br�cs�hoz ugyan�gy l�tezik p�rna, illetve hangfog�. Mivel ezek haszn�latukat (�s esetenk�nt m�ret�ket) tekintve teljesen megegyeznek a heged�n�l haszn�latosakkal, ez�rt erre itt nem t�rn�nk ki.

Egyed�l a hangol�s kicsit m�s, b�r alapjaiban ugyanaz. A m�lyheged�t is t�bbfajta m�don is hangolhatjuk:

• Az egyik, durv�bb, de radik�lisabb eredm�nyekhez vezet� megold�s, ha a kulcsokat haszn�ljuk.
• Kisebb (kvinten bel�li) v�ltoztat�sokhoz j�k a finomhangol�k is.

Ezek kis f�mgombok a h�rtart�n, amik forgat�s�val hangolhatjuk a hangszert. H�tr�nya, hogy nem engedi a h�rokat teljes m�rt�kben rezegni, ami a hangsz�n „elszeg�nyed�s�hez” vezethet. Br�cs�n sok esetben meghagyj�k mind a n�gy finomhangol�t, de elterjedt m�g a kett� (D-A), ill. az egyfinomhangol�s (A) v�ltozat. B�lh�rok eset�n itt sem javasolt finomhangol�, mivel az tov�bb fesz�theti az am�gy is szakad�kony h�rt.

• Ezenk�v�l nagyon apr� v�ltoztat�sok v�gezhet�ek a h�r k�zzel val� mozgat�s�val.

Els�nek az A h�rt hangolj�k, 440 vagy 442 Hz-re, de egyes zenekarokban a 445, illetve 446 Hz is haszn�latos, a min�l f�nyesebb hang �rdek�ben. A historikusok enn�l sokkal alacsonyabbat haszn�lnak, ak�r 415 Hz-es hangol�s is el�fordulhat.

Ritk�n hangoljuk a br�cs�t �nmag�hoz, �ltal�ban a k�r�lm�nyesebben hangolhat� hangszerekhez (pl. zongora vagy a zenekarban az oboa), vagy a hangol�g�phez hangolunk.

A t�bbi h�rt kett�sfog�ssal hangolj�k be (a k�t h�rt egyszerre megh�zz�k). Ezzel tiszta hangol�st �rhet�nk el: az als�bb h�rok kicsit alacsonyabbak lesznek a kiegyenl�tett hangol�shoz k�pest. Ez itt m�r kicsit komolyasbb probl�m�t okoz; a legm�lyebb C h�r a referenci�nak haszn�lt A h�rhoz k�pest m�r h�rom kvinttel van od�bb. Ezt a m�dot vagy �gy k�sz�b�lik ki, hogy D-re hangolnak, vagy a C h�rt v�g�l egy picivel feljebb h�zz�k ahhoz k�pest, amit f�l�k megk�v�n.

A h�rok egym�shoz val� t�vols�g�t �gy is ellen�rizhetj�k, hogy az egyik h�r fel�n�l letessz�k az �veghangot (ekkor ugye az adott h�r k�t okt�vval felette l�v� hangj�t halljuk), �s ha a m�sik h�ron is ugyanott sz�l az �veghang, akkor a k�t h�r egym�shoz k�pest pontos. Sz�l� j�t�k eset�n lehet vari�lni azzal, hogy pl. egy kicsit feljebb hangoljuk a hangszert, ez�ltal csillog�bb hangot el�rve. De pl. barokk sz�l�darabokhoz aj�nlottabb az alacsonyabb hangol�s, a teltebb hangz�s miatt.

Fontos, hogy hangol�s ut�n ellen�rizz�k, hogy a l�b nincs-e elg�rb�lve, �s a k�t f-lyukra mer�leges-e. Ez m�r csak az�rt is fontos, mert a legjobb br�csa hangj�t is t�nkretehetj�k nem megfelel� l�bbe�ll�t�ssal.

A br�cs�n�l is ritka a standardhangol�st�l (C-g-d'-a') val� elt�r�s, ennek ellen�re tal�lhatunk r� p�ld�t a komoly- (scordatura) �s n�pzen�ben (kereszthangol�s). A kett� k�z�l az ut�bbiban gyakoribb.

Klasszikus zen�ben val� elhangol�sra a legh�resebb p�ld�k:

• Wolfgang Amadeus Mozart: Sinfonia Concertante heged�re, br�cs�ra �s zenekarra (a br�csasz�lam D-d�rban van az Esz-d�r helyett; minden h�rt egy f�l hanggal kell felh�zni a csillog�bb hang �rdek�ben. Els�sorban csak az akkori hangszereken volt sz�ks�g erre, manaps�g kevesen j�tsz�k a Mozart �ltal megadott hangol�ssal – f�leg historikus el�ad�k haszn�lj�k.)
• Edwar Elgar: Csell�verseny (Lionel Tertis �tirata; a m�sodik t�telben a C h�rt H-ra kell lehangolni, ez �ltal egy futam egy okt�vval lejjebb j�tszhat�v� v�lik)
• Alfred Schnittke: Monol�g br�cs�ra �s von�sokra