csell�

  2008.07.15. 11:14

Forr�s: Wikip�dia

Csell�

angol: Cello n�met Violoncello francia: violoncelle olasz: violoncello

Besorol�s

Kordofon Von�s hangszer Heged� csal�d

Hangol�s

C - G - d - a

Hangterjedelem

Rokon hangszerek

Heged�, Br�csa, Viola da gamba

Hangp�lda

hallgat

Hangszerj�t�kos

Csellista

A csell� (gordonka, kisb�g�) egy nagy hangterjedelm� basszus fekv�s� von�s hangszer, �s hasonl�an eme hangszercsal�d (heged� csal�d) t�bbi tagj�hoz, vagyis a heged�h�z, a br�cs�hoz �s a nagyb�g�h�z, ez a hangszer is n�gy h�rral rendelkezik, melyek kvint t�vols�gra vannak egym�st�l. A nagyb�g� �s a m�lyheged� k�zt a k�z�ps� helyet foglalja el alakj�ra �s hangterjedelm�re n�zve.

A legm�lyebb h�r, vagyis a csell�n el�rhet� legm�lyebb hang a nagy C, ezt k�veti a nagy G, a kis D �s kis A h�rok. �gy a csell� hangol�sa pontosan egy okt�vval van lejjebb a br�cs�hoz k�pest, egy okt�vval �s egy kvinttel a heged�h�z k�pest.

A heged�vel �s a br�cs�val ellent�tben ezen hangszert j�t�k k�zben a f�ldre kell t�masztani �s �lve j�tszani rajta.

A csell�nak sz�nt kott�k basszuskulcsban, esetleg tenorkulcsban (ez egy fajta C-kulcs), vagy esetenk�nt violinkulcsban �r�dnak. A violinkulcsos �r�s els�sorban a barokk zene id�szak�ban volt kedvelt, igaz ekkor a G-kulcsban le�rtakat egy okt�vval lejjebb kellett j�tszani.

M�ly hangjai kit�n�en bet�ltik a zenekari basszus sz�lam funkci�j�t. A magas regisztere pedig k�pess� teszik vezet� dallamok j�tsz�s�ra is. Mivel a csellist�nak bal kez�vel nem kell tartania a hangszer�t, szabadabban mozoghat a hangszer fog�lapj�n. B�r nagyobb t�vols�gokat kell bej�rnia a bal k�znek, mint mondjuk a heged�n�l, ez a csell� saj�tos j�t�ktechnik�j�val nem okoz nagyobb probl�m�t.

A csell� a heged� ut�n a legdallamosabb von�s hangszer, melynek hangja legk�zelebb �ll az emberi hanghoz.

Etimol�gia

A csell� n�v az olasz violoncello (= kis violone) kifejez�sb�l j�n, ami utal a sz�rmaz�s�ra is: az idej�tm�lt violon�nek a viola da braccio csal�db�l sz�rmaz� megfelel�je. A magyar n�v egy�bk�nt t�ves; a cello egyszer�en csak a kicsiny�t�k�pz� a sz�b�l.

A hangszert kor�bban (l�sd lejjebb) basszusheged�nek h�vt�k, (n�met�l: Bassvioline, Bassgeige, franci�ul: basse de violon ill. olaszul: basso di viola da braccio). K�s�bb a heged� violoncino bec�zget�s�t kapta a hangszer. A violone (sz�szerint nagy viola) mindig is azokat a hangszereket jelezte, amelyek nagyobbak �s m�lyebbek voltak a norm�l basszus hangszerekn�l. Giulio Cesare Arresti 1665-ben �r�dott 12 tri�szon�ta c. m�v�ben haszn�lja el�sz�r a csell�ra a kis violone megnevez�st, amib�l v�g�l is kialakult a mai n�v.

Az eredeti magyar neve a kisb�g�. A gordonka a cig�ny nyelvb�l ker�lt �t a magyarba. Manaps�g az el�bbit szinte soha, az ut�bbit viszont nagyon gyakran haszn�ljuk.

A csell� t�rt�nete

Elterjed�se nagyj�b�l a heged�vel egyid�ben t�rt�nt. K�zeli rokona m�g a Viola da gamba, vagy m�sn�ven t�rdheged�, b�r az m�r egy m�sik hangszercsal�d, egyed�l a csell� j�t�ktechnol�gi�ja sz�rmazik onnan (ill. maguk a heged�k a fidul�k �s a gamb�k keresztez�d�s�b�l j�ttek l�tre). Egyes r�gi portr�kon a csell�t �ll al� tett�k, mint valami �ri�si heged�t - ez is jelzi, hogy kezdetekt�l a viola da braccio csal�d tagja volt.

A gordonk�t kezdetben F-c-g (ez m�g a viola da bracci�k h�romh�ros szakasz�b�l val�), majd B₁-F-c-g hangol�ssal haszn�lt�k (ez a hangol�s Angli�ban �s Franciaorsz�gban eg�szen a 17. sz�zad v�g�ig elterjedt volt). Ebben az id�ben a hangszert basszusheged� n�ven illett�k.

Majd v�g�l megjelent (�s kb. 1730-t�l Eur�pa-szerte elterjedt volt m�r) a mai napig �rv�nyes C-G-d-a hangol�s. Ez k�sz�nhet� a f�mmel k�r�lfont b�lh�rok megjelen�s�nek is (eredetileg tiszt�n b�lh�rokat haszn�ltak), amelynek helye Bologna volt, id�pontja pedig 1660 k�r�l. Ez�ltal egy finomabb basszus hang j�hetett l�tre a hangszeren. A bolognai hangszer�szek arra haszn�lt�k fel ezt az �j tal�lm�nyt, hogy kisebb�ts�k a hangszer m�ret�t, amely ez�ltal sz�l�reperto�r megsz�laltat�s�ra is alkamass� v�lik a hangj�nak rezg�ssz�m�nak n�veked�s�vel �s a m�ret cs�kken�s�nek k�sz�nhet� egyszer�bb j�t�km�dnak, amely �ltal a virtu�z darabok megsz�laltat�sa is lehets�gess� v�lik. Persze lettek h�tr�nyai is. A v�kony hangja nem tette alkalmass� arra, hogy a tov�bbiakban is az egy�ttesekben egyed�l � t�ltse be a basszus sz�lamot, az�ta kell a basszust dupl�zni egy violone, vagy k�s�bb egy nagyb�g� seg�ts�g�vel.

1700 k�r�l az olasz j�t�kosoknak k�sz�nhet�en a csell� Nyugat-Eur�p�ban is elterjedt, annak ellen�re hogy a fentebb eml�tett korai csell�kat (basszusheged�ket) m�g egy �vsz�zadig haszn�lt�k Franciaorsz�gban �s Angli�ban. A hangszer m�rete, neve �s hangol�sa id�t�l �s f�ldrajzi elhelyezked�st�l f�gg�en v�ltozott. Ezek egys�ges�t�se 1730 �s 1750 k�r�l ment v�gbe.

Mivel a csell�, mint sz�l�- �s basszus hangszer egyar�nt igen nagy n�pszer�s�gre tett szert, �gy a neves heged�k�sz�t�k el is kezdtek ilyen hangszereket gy�rtani. H�resebb csell�k�sz�t�k: Andrea Amati, Gasparo da Salo, Giovanni Paolo Maggini �s Antonio Stradivari.

Az els� mai napig fennmaradt csell�t Andrea Amati �p�tette 1572 k�r�l. Itt m�r teljes m�rt�kben �rv�nyes�ltek a heged� hat�sai (teh�t az �sszes gamb�ra utal� von�s elt�nt, a csell� egy�bk�nt a heged� m�reteinek kb. k�tszerese). Ez m�r k�r�lbel�l a mai csell� param�treivel rendelkezett.

A csell�b�l kifejl�d�tt �th�ros v�ltozat is, legal�bb is Michael Praetorius fej�ben mindenk�ppen. Ez F₁-C-G-d-a hangol�ssal j�tt volna l�tre. Am�gy t�nyleg l�trej�tt �tth�ros csell�, csak e h�rral kieg�sz�tve. Ez lenne a violoncello piccolo.

A csell� a 19. sz�zad elej�n, a heged�h�z �s a br�cs�hoz hasonl�an �tment egy moderniz�l�son. A r�gebbi hangszer f�bb elt�r�sei a mai hangszerhez k�pest:

• az �ves �s elt�r� form�j� nyak (ez jobban passzolt a barokk basszusgerend�hoz �s h�roz�shoz),
• a k�t lyuk a hangszer alj�n, ahova valamilyen madzagot lehetett bef�zni (ezek a sz�ll�t�s �s a j�t�k megk�nny�t�s�re j�ttek l�tre); manaps�g egy f�m vagy rosszabb esetben m�anyag r�d tal�lhat�, a t�ske (amely egy�bk�nt a hanger� n�vel�s�t is szolg�lja, mivel bizonyos rezg�sek a f�ld�n kereszt�l is terjednek),
• a modern von�k befele g�rb�lnek �s a k�p�n�l fogj�k �ket; a barokk von�k kifele g�rb�lnek �s a s�lypontn�l fogj�k �ket,
• r�gebben a h�rok b�lb�l voltak �s csak a C, illetve G h�r volt f�mmel k�r�lfont; manaps�g a tiszt�n f�mh�rok domin�lnak,
• nem voltak finomhangol�k,
• a h�rok rezg�se sokkal nagyobb, ez�ltal egy hangosabb, direktebb hang j�n l�tre, kevesebb felhanggal.

A mai form�j�t �s beoszt�s�t Tardieu francia abb�nak tulajdon�tj�k, aki (a Pallasz Nagy Lexikona szerint) az egyik legnagyobb mestere, virtu�za is volt ennek az �j hangszernek.

�rdekess�g m�g Hermann Ritter viola bass�ja, amely a viola alt�n�l k�tszer nagyobb hangszer. Ritter ezt javasolta 1905-�s �j von�sn�gyes-terv�ben. Az�ta csak az elektromos csell�t tal�lt�k fel, illetve baritonheged� n�ven van k�pvisel�je a heged�oktettben is. �rdekes kor�bbi pr�b�lkoz�sok kor�bbr�l m�g a Viola da Spalla, Viola pomposa �s a Violoncello piccolo.

A csell�oktat�s t�rt�nete

Nem sok tanul�si c�lokra sz�nt anyag keletkezett a 18. sz�zad el�tt, �s azok is csak �ppen hogy a legalapabb dolgokat tartalmazt�k. A legkor�bbi teljes csell�iskola val�sz�n�leg Michel Corrette M�thode, th�orique et pratique. Pour Apprendre en peu de temps le Violoncelle dans sa Perfection c. alkot�sa (P�rizs, 1741).

Tov�bbi h�res csell�tan�rok a r�gi zene id�szak�b�l: Jean Louis Duport, Bernhard Romberg, Friedrich Dotzauer, Friedrich Kummer �s Sebastian Lee

A mai csell� nagy mesterei: a magyar Per�nyi Mikl�s, Susanne Hirzel, Hans-Peter Linde, Friss Antal, Egon Sa�mannshaus, Gerhard Mantel �s Werner Thomas-Mifune, Yo-Yo Ma �s a m�r elhunyt Jacqueline du Pr�.

Csell� a komolyzen�ben

Irodalma, a zongora, az orgona �s a heged� irodalma ut�n a leggazdagabb. A csell�t nagyr�szt a komolyzen�ben alkalmazz�k. Kezdetben csak a continuo szerep�t t�lt�tte be, de m�ra r�sze a szimfonikus- �s von�szenekaroknak.

Ezen egy�ttesekben a csell�k sz�ma hat hat �s nyolc k�z�tt mozog, de ritk�bb esetekben tizenkett� is el�fordulhat. �ltal�ban a karmester �s a k�z�ns�g jobbj�n (a benne �l� j�t�kosok szemsz�g�b�l a bal oldalon) foglalnak helyet a szinpad el�ls� r�sz�n, az els� heged�vel szemben. Hab�r egyes zenekarok szeretik kicser�lni �ket a br�cs�kkal, hogy a csellist�k �ljenek k�z�pen, m�g a k�ls� r�sz a br�cs�sok�. A sz�l�gordonk�s �l az „els� sz�ken”, � hat�rozza meg a von�snemeket, konzult�l a t�bbi von�s vezet�vel, illetve a sz�l� �ll�sokat jj�tsza.

A csell�k a zenekarok elengedhetetlen r�szei; mindenfajta zenekari m�ben tal�lkozhatunk vel�k, �s sok darabban tal�lkozhatunk a csell�(k)ra �rt sz�l�r�sz(ek)kel. Mivel ez egy basszus hangszer, �ltal�ban a harm�nia alapj�t kell ny�jtaniuk, de sok esetben a dallamot is �k viszik. Term�szetesen l�teznek csell�versenyek is. A gordonka azonban nemcsak a zenekarban �s a kamarazenei m�vekben j�tszik nagy szerepet, hanem mint sz�l�hangszer is: a heged� ut�n ez a legt�k�letesebb �s legdallamosabb von�s.

A zenekarban is kezdetben continuok�nt funkcion�lt, k�s�bb is csak Ludwig van Beethovenn�l (b�r m�r Wolfgang Amadeus Mozart k�sei szimf�ni�iban is megjelennek pr�b�lkoz�sok) v�lt sz�t a nagyb�g�t�l (addig ugyanazt j�tszott�k, a nagyb�g� csak az okt�vkett�z�sre volt j�). Att�l kezdve ink�bb a fels� fekv�s�t haszn�lt�k a hangszernek, �s mint tenorhangszer funkcion�l. J� p�lda Franz Schubert Befejezetlen szimf�ni�j�nak f�t�m�ja.

F�bb zenekari sz�l�k: Johannes Brahms 3., F-d�r szimf�ni�j�nak harmadik t�tele, sok Pjotr Iljics Csajkovszkij m� (pl. a Patetikus szimf�nia m�sodik t�tele), Anton�n Dvo��k 8. szimf�ni�j�nak kezdete, Claude Debussy Tenger c�m� opusza, �s m�g sok m�s m�. Felbukkan m�g Igor Stravinsky „Le sacre du printemps“ balettj�nek m�sodik darabj�ban, a fiatal l�nyok t�ncak�nt.

F�bb m�vek csell�ra

Csell� sz�l�

El�g sok sz�l�gordonk�ra �r�dott darab keletkezett. Ezen m�vek egyik f�nypontja a barokk kor, ahol megsz�ml�lhatatlanul sok ilyen m� �r�dott, tal�n kompenz�l�sul az�rt, mert egy�b esetekben a hangszer csak a Continuo szerep�t t�lthette be. A mai napig Johann Sebastian Bach Csell�szvitjei a repert��r alapj�t k�pezik – ez a m� is a barokk korban keletkezett.

A m�faj a n�pszer�s�g�nek m�sik cs�cspontj�t a 20. sz�zadban �rte el. A magyar Kod�ly Zolt�n Szon�ta sz�l� csell�ra c�m� m�ve Benjamin Britten K�s�ret n�lk�li szvitek csell�ra c�m� m�ve mellett a csell�irodalom szint�n nagyon h�res m�vei. Krzysztof Penderecki t�bb sz�l�m�vet is �rt: Capriccio per Siegfried Palm, Per Slava. Bernd Alois Zimmermann n�gy kis st�diumot �rt r�. A�k havas� c�mmel Frangis Ali-Sade �rt sz�l�m�vet a hangszerre.

Csell� zongora- ill. csembal�-k�s�rettel

A csell�szon�t�k f�nykora romantika volt, b�r kor�bban, s�t a mai napig k�sz�lnek ilyen kompoz�ci�k, illetve azt megel�z�en is k�sz�ltek.

A szon�t�k kezdetben csak a magas hangszerekre �r�dtak. Az 1650-es v�ltoz�s ut�n is csak a gamb�kra �r�dtak m�vek, csell�ra �s fagottra csak elv�tve. Ezen gambam�veket viszont manaps�g gyakran hallani gordonk�n, mivel a gamb�k az 1750-es �vek ut�n fokozatosan kiszorultak a mindennapi haszn�latb�l. Az els� szerzok, akik szon�t�kat �rtak csell�ra: Giovanni Degli Antoni, Domenico Gabrielli, Giuseppe Jacchini �s Evaristo Felice Dall'Abaco. A k�s�barokkban v�g�l el�g sok csell�szon�ta (csell� �s continuo) �r�dott, tal�n Antonio Vivaldi �ltal �rottak kiemelend�k.

A kora klasszik�ban �lt Luigi Bocherini, aki t�bb mint 40 csell�szon�t�t �rt (maga is csellista volt). Ludwig van Beethoven volt az, aki a szon�ta �jabb „verzi�j�t” (dallamhangszer �s zongora) el�sz�r csell�ra alkalmazta. Neki k�sz�nhet�en csak a 19. sz�zadban, illetve a 20. sz�zad els� fel�ben t�bb mint 150 ilyen m� keletkezett.

A romantik�ban a heged� �s zongora p�ros sz�m�tott a vezet� hangszer�ssze�ll�t�snak, ennek ellen�re j� p�r csell�-zongora m� is keletkezett. Johannes Brahms k�t csell�ra �s zongor�ra kompon�lt szon�t�t �rt (amelyeket els�sorban a Beethoven: H�rmaseverseny inspir�lt). Camille Saint-Sa�ns szint�n k�t csell�-zongora szon�t�t �rt, m�g �duard Lalo egyet, m�g Ferdinand Heinrich Thieriot szint�n egyet, mellette t�bb koncertdarabbal.

A 20. sz�zadra a hangszer megtartotta n�pszer�s�g�t, �s a sok virtu�znak (Pablo Casals, Misztiszl�v Rosztropovitcs, Pierre Fournier, Yo-Yo Ma, Gregor Piatigorsky �s t�rsaik) k�sz�nhet�n ebben az id�szakban is sok m� keletkezett a hangszerre. Ligeti Gy�rgy, Bohuslav Martin�, Krzysztof Penderecki, Witold Lutos�awski, Bernd Alois Zimmermann, Frangis Ali-Sade mind �rtak a gordonka-zongora p�rosra.

Csell�versenyek

A versenym� a barokk korban alakult ki. A versenym� egyik atyja, Antonio Vivaldi 27 koncertet �rt erre a hangszerre, ami a harmadik legt�bb (enn�l csak heged�, illetve fagottversenyt �rt t�bbet). A csell� fontos szerepet j�tszik Johann Sebastian Bach Brandenburgi versenym�veiben, ill. a k�l�nb�z� concerto gross�kban.

A klasszikus korban a kisebb szerz�k (Giovanni Battista Cirri, Luigi Borghi, Domenico Lanzetti), ill. a mannheimi mesterek koncertjei mellett Luigi Bocherini 12 �s Joseph Haydn 2 gordonkaversenye, illetve gordonk�t is foglalkoztat� sinfonia concertant�i t�nnek ki. Ezek nagy r�sze a mai csell�-reperto�r elengedhetetlen r�szeit k�pezik. Mai tud�sunk szerint Wolfgang Amadeus Mozart is �rt egy csell�versenyt, de az elveszett; a csell�t is foglalkoztat� sinfonia concertant�j�t meg az els� t�tel k�zep�n�l abbahagyta. Ludwig van Beethoven a H�rmasverseny�vel (heged�-zongora-csell�) j�rult hozz� a csell�versenyek fejl�d�s�hez.

A romantik�ban a csell�versenyek igen kedveltek voltak. A f�bb, illetve kev�sb� ismert szerz�k, mint Robert Schumann, Camille Saint-Sa�ns, Anton�n Dvo��k, �douard Lalo, Eugen d’Albert, Edward Elgar �s Max Bruch, ill. Ferdinand Thieriot mind �rtak csell�versent vagy versenym�t�telt, illetve csell�ra �s zenekarra �rt darabokat.

A fentebb eml�tett 20. sz�zadi virtu�zoknak k�sz�nhet�en versenym�vek is sz�lettek sz�p sz�mmal: Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics k�t csell�versenyt is �rt Rosztopovicsnak, a Ligeti Gy�rgy, Bohuslav Martin�, Krzysztof Penderecki, Bernd Alois Zimmermann, Frangis Ali-Sade, Hans Werner Henze t�rsas�gb�l mindenki �rt csell�versenyt.

Kamarazene csell�val

Az 1770 k�rny�k�re kialakul� �j von�s m�fajok, a von�stri�, a von�sn�gyes, a von�s�t�s, a von�sszextett mind tartalmaz csell�t. Viszonylag h�resek Luigi Bocherini gordonkadu�i. Emellett nagyon sokszor szerepel k�l�nb�z� �ssze�ll�t�s� kamaraegy�ttesekben. Az id�k el�rehaladt�val mind furcs�bb szerepet kap, �s egyre extr�mebb hangszerekkel �ll�tj�k �ssze – az 1950-es �vek ut�n term�szetesen ak�r m�r elektronikus eszk�z�kkel is.

Csell� a n�pzen�ben

�ltal�ban nem elengedhetetlen r�sze a n�pzenei csoportoknak, b�r szerepelhetnek benne. Erd�ly egyes vid�kein, �gy Kalotaszeg n�h�ny falv�ban, a csell� igenis meghat�roz� eszk�ze volt a n�pzen�szeknek. J�t�kst�lus�t legink�bb a kontra akkord�roz� j�t�k�hoz lehet hasonl�tani.

A magyar n�pi, n�pies muzsik�l�snak is fontos kell�ke a csell�. Sok cig�nyzen�sz val�di specialist�ja a gordonk�nak, amely n�lk�l egy cig�nyzenekart nem lehet elk�pzelni. Az �t�gardon az a magyar n�pi hangszer, amely form�j�t tekintve a gordonk�t ut�nozza, b�r j�t�km�dja gy�keresen elt�r�. S�t egyes zen�szek a csell� �talak�t�s�val nyert�k az �gynevezett k�v�s gardont. Ezt �gy tett�k, hogy a hangszer lelk�t elt�vol�tott�k, a h�rl�bat egyenesre faragt�k �s �tform�lt�k a h�rozatot.

Csell� a k�nny�zen�ben

A csell� kev�sb� elterjedt a k�nny�zen�ben, mint a komolyzen�ben, ennek ellen�re n�ha el�fordul. Nem r�sze a standard zenekari fel�ll�snak (kev�sb�, mint a heged�).

A Beatles volt az els� v�ltoztat�, �k a Eleanor Rigby �s Strawberry Fields Forever sz�maikban alkalmazt�k. Az 1970-es �vekben az Electric Light Orchestra a „bitliszes” �tiratokt�l lett h�res, ugyanis egy csell�- �s/vagy heged�sz�lamot adtak hozz� a szok�sos rock fel�ll�shoz.

K�s�bbi, tradicion�lisan csell�t haszn�l� csapat az Apocalyptica, egy finn csellist�kb�l �ll� heavy metal banda. A Rasputina, k�t h�lgyb�l �ll� egy�ttes, akik g�t zen�t j�tszanak, �s megeml�tend� a Break of Reality. Ezen egy�ttesek hozt�k l�tre az �n. csell�-rockot. A crossover egy�ttesekben, �gy pl. a bondban is tal�lhat�(ak) csellista('k).

A h�res seattlei grunge csapat, a Nirvana is h�res volt a csell�k alkalmaz�s�r�l. A Cursive egy�ttes is haszn�lt csell�t a „The Ugly Organ” c. lemez�k�n. Az un. kamarapop egy�ttesek, mint pl. a Kronos Quartet �s a Margot and the Nuclear So and So's is haszn�lnak csell�t modern alternat�v rockjukban.

Emellett az Oasis csapat is csell�t alkalmazott a sl�gergyan�s „Wonderwall” n�t�jukban. A sz�m klippj�ben l�tszik is, hogy csell�znak.

A magyar egy�ttesek k�z�l a Color volt az els�, amelyik csell�sz�lammal tette szinesebb�, teltebb� hangz�svil�g�t. ^[1]

A csell� fel�p�t�se

M�retei, ar�nyai

A csell� fel�p�t�se nagyban hasonl�t a t�bbi – m�r fentebb eml�tett – von�s hangszer fel�p�t�s�hez, a