nagyb�g�

  2008.07.15. 11:02

Forr�s: Wikip�dia

Nagyb�g� / Gordon
angol: double bass n�met: Kontrabass francia: contrebasse olasz: contrabbasso
Besorol�s H�ros hangszer Von�s hangszer Heged� csal�d & Gamba csal�d Hangterjedelem Rokonhangszerek Heged�, Br�csa, Csell�, Viola da gamba Hangszerj�t�kos Nagyb�g�s

A nagyb�g� egy hangszer, n�gy, a heged� csal�d t�bbi tagj�t�l elt�r�en kvart t�vols�gra hangolt h�rral. A von�s hangszerek k�z� soroljuk, k�z�tt�k a nagyb�g� a legm�lyebb. K�zeli rokonai m�g a heged�, a br�csa (m�lyheged�) �s a csell�.

H�rjai a kontra � (ez egy�bk�nt az el�rhet� legm�lyebb hang), kontra �, nagy D �s nagy G.

A kott�j�t basszuskulcsban �rj�k, �gy, hogy a le�rt hangokat egy okt�vval lejjebb kell �rtelmezni (l�sd kotta a jobb oldalon). Ennek c�lja, hogy elker�lj�k a t�ls�gosan sok p�tvonal haszn�lat�t. A szab�ly �rv�nyes a t�bbi haszn�lt kulcsra is (tenorkulcs, nagyon ritka esetekben violinkulcs).

A nagyb�g� t�rt�nete

A hangszer el�dje a violone volt, amely a Viola da gamba egyik t�pusa.

A h�rjai csak a romantika kor�ra �lland�sultak (el�tte l�teztek �t- �s hath�ros b�g�k is), b�r k�s�bb h�romh�ros is k�sz�lt, de az nem terjedt el igaz�n.

A komolyzen�ben a nagyb�g� a tagja a szimfonikus zenekaroknak, von�szenekaroknak, von�sn�gyeseknek �s k�l�nb�z� kisebb kamaracsoportoknak.

 

F�bb m�vek nagyb�g�re (komolyzene)

Nagyb�g� sz�l�

• Luciano Berio: Psy
• Wolfgang Amadeus Mozart: KV 612-es „�ria nagyb�g�re”

Nagyb�g� zongorak�s�rettel

• Paul Hindemith: Szon�ta

Nagyb�g�versenyek

• Giovanni Bottesini: Nagyb�g�versenyek
• Joseph Haydn: Nagyb�g�verseny (elveszett)
• Edgar Meyer: 3 nagyb�g�verseny
• Serge Koussevitzky: Nagyb�g�versenyek

Kamarazene nagyb�g�vel, zenekari m�vek f�bb nagyb�g�sz�l�val

• Anton�n Dvo��k: Von�s�t�s�k (2 heged�, br�csa, csell�, nagyb�g�)
• Joseph Haydn: 6, 7, 8 szinf�nia (men�ett-t�telek)
• Gustav Mahler: 1. szinf�nia
• Niccol� Paganini: Fant�zia egy Rossini-t�m�ra (sz�l� nagyb�g�re �s zenekarra)
• Gioacchino Rossini: Du� csell�ra �s nagyb�g�re
• Franz Schubert: Pisztr�ng�t�s (heged�, br�csa, gordonka, nagyb�g�, zongora)
• Camille Saint-Sa�ns: �llatok farsangaj; „Elef�nt”
• Galina Ustvolskaya: Kompoz�ci�k II (8 nagyb�g�, perg�dob, zongora

 

Nagyb�g� a jazzben, bluesban stb.

A nagyb�g� �ltal�ban meghat�roz� tagja a k�l�nb�z� k�nny�zenei egy�tteseknek.

A k�nny�zen�ben a nagyb�g�t az esetek 90%-�ban csak pengetik, azaz pizzicato j�t�km�dot alkalmaznak. K�l�n�sen kedvelt az �n. Bart�k-pizzicato.

Gyakran haszn�lnak elektromos kieg�sz�t�ket, vagy hoznak l�tre az elektromos heged�h�z, vagy az elektromos csell�hoz hasonl�, de nagyb�g�n alapul� hangszereket.

 

Nagyb�g� a magyar n�pzen�ben

A magyar n�pzen�ben haszn�lt nagyb�g� tipikusan 4 vagy 3 h�ros, de a klasszikus zen�ben haszn�lt nagyb�g�t�l elt�r�en a mai napig gyakori, hogy f�mh�rok helyett juhb�lb�l sodort h�rokkal szerelik fel a hangszert. Bizonyos t�jegys�geken, �gy pl. az erd�lyi Mez�s�gen az is el�fordul, hogy csak egyetlen h�ron j�tszanak, ekkor a h�rt kontra � helyett �ltal�ban kontra C-re hangolj�k, a t�bbi h�rt csak tartal�kk�nt, illetve a h�rl�b stabilit�s�nak megtart�sa �rdek�ben szerelik fel. A n�pzen�ben, mivel jellemz�en t�nczen�r�l van sz�, a nagyb�g� �s a br�csa feladata a ritmusk�s�ret biztos�t�sa, �gy mindig nagyobb hang�lyt fektettek a megfelel� von�z�sra, mint a tiszta harmoniz�l�sra. A nagyb�g� helyett egyes ter�leteken csell�t vagy kisb�g�t haszn�ltak.

 

A nagyb�g� fel�p�t�se

A nagyb�g� egy olyan hangszer, aminek a mai napig nem alakultak ki a v�gleges von�sai.

Fel�p�t�s szemsz�g�b�l a hangszer f�l�ton �ll a gambacsal�d �s a heged� csal�d k�z�tt. A heged� csal�dt�l �r�k�lte

• az F-lukakat,
• a h�rok sz�m�t,
• �s a fog�lap tulajdons�gait;

a gambacsal�dt�l pedig

• az esetenk�nt lapos h�tlapot
• a nyak form�j�t.

A hangszer kb. 170-180 cm hossz�.

A hangszer r�szeinek neve, �s fel�p�t�s�nek nagy r�sze megyegyezik a heged�n�l t�rgyaltakkal.

 

Von�

K�t fajta klasszikus von�t�pus l�tezik:

• Francia von�: Ez alapvet�en nem m�s, mint egy t�megre nehezebb kiad�sa egy heged� (br�csa), vagy egy csell�von�nak.
• N�met von�: Ez a r�gi gamb�k von�j�b�l alakult ki.

A Von� k�z�tt kin�zet-, t�meg- �s j�t�km�dbeli k�l�nbs�gek vannak.

A magyar n�pzen�ben a klasszikus von�n k�v�l gyakran haszn�lj�k a sokszor h�zi k�sz�t�s�, r�vid, t�m�rebb fel�p�t�s� von�t. Enn�l a von�tipusn�l hi�nyzik a klasszikus von�kn�l megtal�lhat�, a sz�r feszess�g�nek szab�lyoz�s�ra szolg�l� mechanika, helyette a belefont er�sebb zsin�r seg�ts�g�vel k�tik oda a sz�rt a k�p�hoz, lehet�leg min�l feszesebben. Ezt a von�t�pust rendszerint marokfog�ssal tartj�k.

 

Hangol�s

A hangszer h�rja az�rt vannak kvartonk�nt hangolva, hogy ne legyenek t�l nagyok a l�p�sek a hangok k�z�tt, �s minden hangot k�nyelmesen le lehessen j�tszani.

A nagyb�g�b�l l�tezik 5 h�ros kiad�s, ilyenkor �ltal�ban m�g egy kis C h�rt kap m�g a G h�r mell�. Ez a b�g�fajta nem igaz�n elterjedt. A h�romh�ros kiad�s neve a Halbba�. A nagyb�g�n�l m�lyebb hangszer az oktobasszus.

A hangszer h�rjait gyakran hangolj�k ak�r egy eg�sz hanggal is feljebb, els�sorban sz�l�darabokn�l.