Heged�

Forr�s: Wikip�dia

A heged� a von�s hangszerek heged�-csal�dj�nak legmagasabb hangol�s�, m�retre legkisebb tagja, 4 db kvint t�vols�gra hangolt h�rral. A csoportba tartozik m�g a m�lyheged�, vagy k�zismertebb nev�n br�csa, a csell� (m�sn�ven gordonka) �s a nagyb�g� (m�sk�nt gordon).

A legm�lyebb h�r (ami tulajdonk�ppen a heged�n megsz�laltathat� legm�lyebb hang) a kis g, ezt k�veti az egyvonalas d-, egyvonalas a-, illetve a k�tvonalas e-h�r.

A heged�kott�k violinkulcsban (m�s n�ven G-kulcs) �r�dnak.

A hangszer ir�nt t�masztott megn�vekedett ig�nyek k�vetkezt�ben az egyik leg�sszetettebb �p�t�si szak�rtelmet ig�nyl� hangszer lett, gondos k�sz�t�si �s j�t�ktechnikai b�n�sm�d kombin�ci�ja a t�bbi h�ros hangszert meghalad� virtuozit�st, valamint sz�les sk�l�n v�ltoztathat� dinamikai el�ad�st is megenged� teljes�tm�nyt eredm�nyez. A von�sok k�z�l tal�n a legn�pszer�bb, de mindenk�ppen a leggyakrabban el�fordul� �s legkeresettebb hangszer.

Heged�

angolul: violin n�met�l: Geige franci�ul: violon olaszul: violino spanyolul: viol�n lengyel�l: skrzypce

Besorol�s

Kordofon Von�s hangszer Heged� csal�d

Hangol�s

g – d' – a' – e"

Hangterjedelem

Rokon hangszerek

Br�csa, Csell�

Hangp�lda

hallgat

Hangszerj�t�kos

heged�s

A heged� t�rt�nete 

Ugyanazon hangszer el�ln�zetb�l

Egy Niccol� Amati-f�le hangszer h�tlapja, amely Cremon�ban, 1669-ben k�sz�lt

A heged�, illetve a von�s hangszerek kialakul�s�nak folyamata az �skorig ny�lik vissza. F�ltehet�leg a felh�zott �j k�pezte az els� h�ros hangszerek egyik�t, amelyet a megfesz�t�s v�ltoztat�s�val k�l�nb�z� magass�g� hangok k�pz�s�re b�rtak r�. A fejl�d�s m�sodik �llom�sa az �j elt�n�se volt; hely�re egy megmunk�lt nyak �s l�b ker�lt. A rezon�l� testet azonban m�r az emberek maguk �ll�tott�k el�. A h�rokat egym�s mell� rakt�k, �s a nyakhozkulcsokkal r�gz�tett�k, ami �ltal lehet�v� v�lt a h�rok hangol�sa is. Ez feltehet�leg akkoriban k�vetkezhetett be, amikor a nom�d hal�sz� �s p�sztorkod� n�pek letelepedtek �s �tt�rtek a f�ldm�vel�sre, majd a k�zm�iparra.

A heged� el�sz�r �szak-It�li�ban bukkant fel, a 16. sz�zad k�zep�n. Annak ellen�re, hogy a hangszerek nagy r�sze az�ta elpusztult, festm�nyekr�l ismerj�k az akkori „heged�ket”. Ezek nagy r�sze csak h�rom h�rt tartalmazott. A heged� megalkot�i val�sz�n�leg h�rom forr�sb�l k�lcs�n�ztek �tleteket: a rebekt�l, amit a X. sz�zad �ta haszn�ltak (�s az arab rebab hangszer nyom�n ker�lt be Eur�p�ba), a fidul�t�l, ill. a lira da bracciot�l. Az els� pontos le�r�s Jambe de Fer Zene �sszegz�se c�m� k�nyv�ben tal�lhat�, amit 1556-ban adtak ki Lyonban. A heged� ekkora m�r Eur�pa-szerte igen elterjedt volt.

Egyes �ll�t�sok szerint az els� igazi heged�t Andrea Amati k�sz�tette a 16. sz�zad els� fel�ben a Medici csal�d r�sz�re, akik egy olyan, utcazen�l�sre is alkalmas hangszert szerettek volna, ami min�s�g�ben el�ri az akkori legelterjedtebb hangszer, a lant sz�nvonal�t. Amati eredetileg csak penget�s hangszerekkel (liuto, azaz lant – innen sz�rmazik az olasz heged�k�sz�t�k mai neve – liutaio – is) foglalkozott, �s csak abban az id�ben k�s�rletezett gamb�k �p�t�s�vel. Mivel a gamb�k hangja igen sz�p, de t�ls�gosan gyenge volt, Amati a j�v�t egy �jfajta, von�shangszerben l�tta. A heged� megjelen�se ut�n igen gyorsan elterjedt Eur�pa-szerte. Pl. az akkori francia uralkod�, IX. K�roly eg�sz zenekarnyi hangszert rendelt t�le.

A legr�gebbi, m�g egyben l�v� heged�, ami a „IX. K�roly” becenevet viseli, Cremon�ban1564-ben. k�sz�lt

A legh�resebb heged�k�sz�t� csal�dok: Amati, Guarn(i)eri, Stradivari. Ezenk�v�l h�resek m�g Jean Baptiste Vuillaume �s Steiner munk�i.

A heged�k�sz�t�s Magyarorsz�gon k�zel sz�z�tven �vvel az it�liai heged�k�sz�t�s kialakul�sa ut�n jelent meg, nagyj�b�l a 17-18. sz�zadban.

A heged� mai form�ja a 15. sz�zad k�rny�k�n alakult ki. Alapvet� alkot�elemei a k�varendszer (oldalak), bolt�ves tet�, el�- �s h�tlap, nyak, amely csig�ban v�gz�dik, fog�lap, h�rtart�, l�b, kulcsok. Form�ja, m�retei, amelyeket az aranymetsz�s szab�lyai alapj�n terveztek, olyan t�k�letesek lettek, hogy mind a mai napig ugyanezt a konstrukci�t haszn�lj�k.

A 19. sz�zadban hirtelen �jabb fejl�d�snek indult a hangszer; ekkor szor�totta ki a gamb�kat a koncert�letb�l. A k�ztudatba ennek ellen�re az iv�dott be, hogy a 18. sz�zad elej�re teljesen kifejl�d�tt �s az�ta senki sem v�ltoztatott semmit se radik�lisan. Ez nagyj�b�l �gy is van, de az�rt kisebb v�ltoztat�sok t�rt�ntek:

• a nyak �s a fog�lap kicsit hosszabb lett,
• a fog�lap sokkal sz�lesebb �s laposabb lett, hogy az ujj jobban r�f�rjen, ez�ltal er�sebb hangja legyen,
• ezen v�ltoztat�sok a h�resebb hangszereken (pl. Stradivariusok) is v�gbementek, mivel a hangmagass�g emelked�s�vel �rtelemszer�en sz�ks�gess� v�lt a heged� magasabbra hangol�s�nak ig�nye is,
• a basszusgerenda k�nnyebb lett, mivel a h�rer�ss�g cs�kkent, ill. statikailag nagyobb szerep h�rult a l�lekre,
• eredetileg a nyak ragasztva, ill. sz�gelve volt a hangszerre, �s a h�tlap elk�sz�ltekor ker�lt be a hangszerbe; manaps�g a test teljes elk�sz�ltekor illesztik a hely�re,
• ill. megjelent az �lltart� �s a p�rna.

Ezen hangszereknek m�r el�gg� elt�r a hangjuk az eredetiek�t�l. Szerencs�re fennmaradt j�p�r eredeti darab is, ilyeneket, vagy ezek m�solat�t haszn�lj�k a hist�rikus el�ad�sm�dot k�vet� zenekarok.

A heged�b�l az id�k folyam�n igen sok k�l�nleges v�ltozat is k�sz�lt, �gymint violino piccolo, zsebheged�, quinton, violinofon, elektromos heged�, heged�oktett.

A heged�oktat�s t�rt�nete 

A heged� csig�ja, amely a nyak v�g�re illeszkedik. A fog�lapon kb. id�ig tart a az els� fekv�s, amit els�k�nt kell elsaj�t�tani.

A barokk-korb�l Daniel Merck, Michel Corrette vagy Francesco Geminiani emelhet� ki Giuseppe Tartini mellett, aki a „L'arte dell arco”, vagyis a Von�(kezel�s) m�v�szete c�m� opusz�val, amely egyebek mellett 50 vari�ci� egy Arcangelo Corelli t�m�ra, az els� (�ltalunk ismert) heged�et�d. Megeml�thet�k m�g a Georg Philipp Telemann-f�le Metodikus szon�t�k.

Az els� jelent�sebb �s minden ter�letet �tfog� �r�s a heged�pedag�gia t�rt�net�ben Leopold Mozart Versuch einer gr�ndlichen Violinschule (K�s�rlet heged�iskola megalkot�s�ra) c�m� alkot�sa 1756-b�l.

A modern heged�l�s alapjait a franci�k alkott�k meg a 19. sz�zad elej�n, els�sorban a P�rizsi Konzervat�riumban. Legjelent�sebb mesterek ebb�l az id�szakb�l: Pierre Rode, Pierre Baillot, Rodolphe Kreutzer, Charles Auguste de B�riot, Carl Flesch �s Ludwig Spohr.

Heged� a komolyzen�ben 

A klasszikus heged� a 16. sz�zad �ta szerepel az eur�pai zen�ben – b�r eleinte sokkal kev�sb� arisztokratikus hangszernek tartott�k, mint manaps�g. F�nykor�t a barokk-zeneconcert�iban �s heged�virtu�zok kor�ban �lte, de mint sz�l�hangszer az�ta is a legn�pszer�bb hangszerek egyike.

A heged� a barokk kor �ta a legfontosabb hangszer a zenekarok jelent�s r�sz�t teszi ki (manaps�g �ltal�ban 20-24 f�). �ltal�ban k�t sz�lamra vannak osztva, van az els� heged�, amely sok esetben a dallamot j�tssza �s virtu�zabb, mint a m�sodik heged�, amelyik kieg�sz�t� dallamokat j�tszik, sok esetben pedig a sz�lam okt�v vagy tercp�rhuzamban van az els� heged�vel, ill. n�ha megkapja a dallamot. Nem annyira l�tv�nyosan virtu�z, m�gis sokszor ak�r nehezebb is, mint az els� heged�. Az els� heged�s�k sz�lamvezet�je, aki k�zvetlen�l a karmester balj�n, az els� sorban �l, a koncertmester.

Term�szetesen a heged� ugyan�gy tagja a von�sn�gyesnek (ami k�t heged�t, egy br�cs�tcsell�t tartalmaz), mint a t�bbi von�s egy�ttesfajt�nak, kiv�ve a konzortokat. L�sd m�g itt. �s egy

F�bb m�vek heged�re 

Heged� „tokkal, von�val”

Heged�sz�l� 

B�vebben: heged�szon�ta

A heged�re �r�dott sz�l�m�vek els�k�nt a barokk id�szak�ban voltak n�pszer�ek, j� p�ld�k erre Heinrich Biber, Johann Sebastian Bach vagy Georg Philipp Telemann m�vei. A klasszicizmus �s a romantika zen�j�ben �ltal�nosan cs�kkentek a nem billenty�s�kre �rt sz�l�m�vek; viszont ann�l t�bb sz�letett a 20. sz�zad-ban, ahol f�leg Bart�k B�la, Paul Hindemith �s Igor Sztravinszkij m�vei jelent�sek. A H�res Niccol� Paganini m�vei is ismertek.

Heged� zongora- ill. csembal�-k�s�rettel 

Ezek �ltal�ban a heged�szon�t�k: zenem�, sz�l� heged�re, gyakran (de nem mindig) – n�pszer�ek pl. Joseph Haydn br�csak�s�retes szon�t�i) zongora- vagy m�s billenty�s hangszer k�s�ret�vel, vagy a barokkban a Basso Continuo �ltal.

Megjegyzend�, hogy egyes szerz�k (pl. Wolfgang Amadeus Mozart vagy C�sar Franck ink�bb heged�k�s�retes zongoraszon�t�kat �rtak.

Heged�versenyek [

Egy Stainer-ut�nzat

Kialakul�suk feltehet�leg a virtu�z koncertmesterek megjelen�s�nek k�sz�nhet�. A m�faj �tt�r�i Giuseppe Torelli �s Antonio Vivaldi, de h�resek m�g Johann Sebastian Bachb�csi klasszicizmus mindh�rom nagy mestere (Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart ill. Ludwig van Beethoven) is �rtak versenym�veket erre a hangszerre. A f�bb romantikusok (Luis Spohr, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Robert Schumann, Johannes Brahms vagy Max Bruch) se maradnak le ebb�l a szempontb�l, b�r �k ink�bb kevesebb (els�sorban a rengeteg zongoraverseny megjelen�s�nek k�sz�nhet�en), de nagyobb szab�s� versenym�veket �rtak. A 20. sz�zadban szint�n nagyon n�pszer� maradt (h�resebb szerz�k: Arnold Sch�nberg, Alban Berg, Bart�k B�la ill. Igor Sztravinszkij), b�r t�rveszt�s figyelhet� meg a br�csaversennyel szemben. heged�versenyei is. A

A romantika �ta l�teznek �n. zenekari k�s�retes koncert- vagy karakterdarabok.

A heged� �ltal�ban akt�v r�sztvev�je a concerto gross�knak is.

Kamarazene heged�vel [szerkeszt�s]

A heged� �vsz�zadokig a t�rsadalom fels� r�teg�nek kedvelt m�kedvel� hangszere volt. (Pierre-Auguste Renoir: A Catulle-Mendès-l�nyok portr�ja a zongor�n�l)

A von�stri�k, tri�szon�t�k, zongor�stri�k, von�sn�gyesek, von�s�t�s�k �s von�sszextettek meghat�roz� tagja, �ltal�ban a dallamviv� hangszer.

N�h�ny f�bb heged�-kamaram�:

• Bart�k B�la: 44 du� k�t heged�re
• Ludwig van Beethoven: Szeren�d fuvol�ra, heged�re �s br�cs�ra
• Joseph Haydn: Du�k heged�re �s br�cs�ra, szon�t�k m�lyheged�k�s�rettel
• Wolfgang Amadeus Mozart: Du�k heged�re �s br�cs�ra (G-d�r �s B-d�r, K. 423 �s 424)
• Igen sok h�rfa-heged� kamarazene sz�letett, l�sd kamarazenei m�vek h�rf�ra

Heged� a n�pzen�ben

Mint err�l a k�pr�l (Judith Leyster: Vid�m t�rsas�g) is l�tszik, a n�p k�r�ben is nagy n�pszer�s�gnek �rvend(ett) a hangszer

Sok n�p zen�j�ben is tal�lhat� heged�, t�bbek k�z�tt a magyarban is, de jelent�s szerepe van az �r, n�met, osztr�k, rom�n, skandin�v �s szl�v n�pzen�ben.

Az ott haszn�latos hangszerek megegyeznek a klasszikus �rtelemben vett t�rsaikkal, k�l�n, speci�lis n�pi hangszerek nem nagyon k�sz�lnek. Viszont egyes esetekben eszk�z�lnek v�ltoztat�sokat:

• Elv�kony�tj�k a hasat (kapar�s) – ideiglenesen megn� a hanger�, viszont az elv�kony�tott fa hamar elf�rad �s egy�bk�nt is s�r�l�kenyebb. Rossz hang� hangszerek elad�s el�tti tuningja ez.
• H�rokkal val� manipul�ci� – vastagabb h�rokat tesznek fel, finomhangol�val a m�lyebb h�rokra is.
• Bartha �goston egyik tanulm�ny�ban [1] megeml�ti, hogy Gyimesk�z�plokon egy �t�dik h�rt szerelnek a heged�re, amin nem j�tszanak. Ez egy zeng�h�r, ami hangosabb� teszi a j�t�kot, mert alaphangk�nt rezon�l a fog�lap alatt.

Dzsessz

A heged� a dzsessznek szinte kezdete �ta r�sze, b�r k�zel nem akkora a jelent�s�ge, mint a komolyzen�ben. Nagyobb n�pszer�s�gnek ink�bb a countryban �rvend. K�nny�zen�ben elv�tve akad.

Joe Venuti volt az els� nagy dzsesszheged�s, aki az 1920-as �vekben a git�ros Eddie Langgal dolgozott egy�tt. Tov�bbi h�res szem�lyek: St�phane Grappelli, Stuff Smith, Ray Perry, Ray Nance, Claude „Fiddler” Williams, Leroy Jenkins, Jelle van Tongeren, Billy Bang, Mat Maneri, Malcolm Goldstein...

K�nny�zene

Mik�zben a rockzen�ben a git�rhoz �s a basszusgit�rhoz k�pest nagyon keveset haszn�lj�k, addig a mainstream popzene oszlopos tagja. Final Fantasy �s Andrew Bird j�tszanak kv�zi heged�s rockot.

Heged�s�k olyan f�sodr�sban lev� popszt�rok, mint Vanessa Mae, Bond, Miri Ben-Ari, Yellowcard, Nigel Kennedy �s a Dave Matthews Band Boyd Tinsley-vel �s Jean-Luc Pontyval; a U2 is n�ha haszn�l (�ltal�ban elektromos) heged�t. Az �n. csell�rockban is szerepel heged�.

Az igen n�pszer� Motown-felv�telek az 1960-as �s '70-es �vekb�l egyfajta n�vjegyk�nt haszn�lj�k a heged� hangj�t zen�j�k text�r�j�ban. Egyes popm�fajok sz�vesen haszn�lnak teljes szimf�nikus zenekarokat, abban is term�szetesen szerepel a heged�. Ezen id�szak diszk�zen�je is sz�vesen alkalmaz heged�t. Az 1980-as �vekre megint kiment a divatb�l, de manaps�g ism�t n�vekszik a n�pszer�s�ge.

A heged� fel�p�t�se 

A heged� form�ja, fel�p�t�se, szerkezeti r�szei, d�sz�t�se 300 �ve gyakorlatilag nem v�ltozott, s�t, a r�szek �sszeilleszt�s�hez haszn�lt ragaszt� �s a fel�letkezel�sre haszn�lt p�cok, lakkok �sszet�tele is ugyanaz.

F�bb r�szei

Korpusz 

A l�b

A korpusz (1) a heged� rezon�torteste, a szerepe az, hogy a h�rok rezg�s�t �tvegye, �s azt a t�rbe hangk�nt kisug�rozza. Szemb�l n�zve jellegzetes homok�raform�ja van, �sszesz�k�l� dereka lehet�v� teszi a von� akad�lytalan mozg�s�t b�rmely h�r megsz�laltat�sakor.

A tet� (4) a korpusz fels� lapja. K�t sug�rmetszet�, k�z�pen szimmetrikusan �sszeillesztett lucfeny�darabb�l �ll, enyh�n �velt form�j�ra kifaragva. A hangszernek ez az a r�sze, melynek anyaga, form�ja, vastags�ga, kidolgoz�sa a legink�bb meghat�rozza a hang min�s�g�t. Ehhez k�z�pt�jon illeszkedik a l�b (13), amely k�l�nlegesen finoman kidolgozott alkatr�sz, a h�rok rezg�s�t tov�bb�tja a tet�nek. A l�b k�t oldal�n szimmetrikusan helyezkednek el az f-lyukak, (10) melyek egyfel�l olyan m�don gyeng�tik meg a tet�t, hogy a l�b szabadabban rezeghessen, m�sr�szt a rezon�tortest �reg�nek biztos�tanak bizonyos fok� nyitotts�got, hangr�st. A tet�t bel�lr�l egy hosszanti ir�nyban fut� l�c, a basszusgerenda er�s�ti meg, amely kiss� aszimmetrikusan, a m�ly h�rok fel� es� oldalon halad v�gig.

A h�t (6) alulr�l z�rja le a korpuszt. Hasonl� kik�pz�s�, mint a tet�, a k�l�nbs�g az, hogy kem�nyebb anyagb�l, j�vorf�b�l k�sz�l, �s nincs rajta sem lyuk, sem gerenda. K�sz�lhet egy darabb�l, vagy k�t szimmetrikus darabb�l f�golva, mint a tet�.

A tet�t a h�ttal az oldallapok (5) k�tik �ssze, a heged� saj�tos form�j�b�l ad�d�an ez hat darab k�l�nb�z� m�don meghajl�tott j�vorfa lemezk�b�l �ll, melyeket a t�k�k r�gz�tenek egym�shoz. A k�t sz�l�k�n bel�l ragaszt�l�c fut v�gig, hogy megn�velje a ragaszt�si fel�letet a tet� �s a h�t r�gz�t�se sz�m�ra. Az als� t�k�hez egy kem�nyfa gomb csatlakozik, erre van akasztva a h�rtart�, (9) amely esetenk�nt a finomhangol�knak is helyet ad. Ez az alkatr�sz r�gz�ti a h�rok j�t�kos fel�li v�g�t.

L�lek 

Az f-lyuk, benne a l�lek is l�that�

A heged� lelke egy lucfeny�b�l k�sz�lt kis hengeres p�lcika, ami a hangszer belsej�ben tal�lhat�, �s nagyj�b�l a l�b magas hangok fel�li oldal�n �kel�dik a tet� �s a h�t k�z�. Nincs ragaszt�ssal r�gz�tve, hogy az f-lyukon �t egy k�l�nleges szersz�mmal beny�lva a helyzet�t finoman v�ltoztatni lehessen. Ha elt�vol�tjuk, a hangszer szinte teljesen megn�mul, de ha csak egy millim�terrel elmozd�tjuk, az is jelent�s v�ltoz�st okoz a hangban. Ez az alkatr�sz a legt�bb fajta von�s hangszerben megtal�lhat�, a szerepe els�sorban az, hogy a h�roknak a von� �ltal gerjesztett, a tet�vel k�zel p�rhuzamos s�k� rezg�seit a tet�re mer�leges ir�ny� rezg�sekk� alak�tsa, amit a tet� �tvenni, tov�bb�tani k�pes. Ezt olyan m�don �ri el, hogy a l�b egyik talpacsk�ja alatt viszonylag szil�rd al�t�maszt�st, csukl�pontot ad, hogy a m�sik talpacsk�nak ad�dhasson �t szinte minden rezg�si energia, ami ut�na a basszusgerenda r�v�n eloszolhat az eg�sz tet�n.

Nyak 

Egy Stainer-heged� d�szes csig�ja

A nyereg

A nyak (2) a korpusz fels� t�k�j�be illeszkedik, annak hossztengely�hez k�pest kiss� h�trad�ntve. J�vorf�b�l k�sz�l, a fels� fel�let�n fut v�gig a fog�lap, (3) ez hosszan a tet� f�l� ny�lik. A m�sik v�g�n tal�lhat� a hangol�fej (7) a csig�val (8) �s a kulcsokkal (12). A heged�j�t�kos a hangmagass�gokat a h�roknak a fog�lapra val� lenyom�s�val k�pezi, teh�t a nyak olyan form�j�ra van kifaragva, hogy k�nyelmesen a teny�rbe simuljon. A fog�lap �benf�b�l k�sz�l, a l�b g�rb�let�nek megfelel�en enyh�n dombor� keresztmetszet�. A fog�lap t�volabbi v�g�n tal�lhat� a nyereg (11), amely a h�rok egyik rezg�si v�gpontj�t k�pezi.

A hangol�fej csigaform�j� farag�sban v�gz�dik, amely a k�sz�t� „k�zjegyek�nt” is funkcion�l. Ezt annyira tiszteletben tartj�k, hogy amennyiben egy �rt�kes hangszer nyaka t�nkremegy, �s ki kell cser�lni, az �j nyakra is a r�gir�l lev�gott fejet, csig�t �p�tik r�. A h�rok a nyeregb�l egy v�ly�szer� m�lyed�sbe futnak, ahol a (kulcstart�ban) a keresztir�nyban �ll� kulcsokra tekerednek. Ezek �benf�b�l vagy grenadilf�b�l vannak eszterg�lva, fontos, hogy nagyon pontosan – �s k�posan – illeszkedjenek a fej furataiba, hiszen ezen m�lik a hangszer pontos behangolhat�s�ga. A k�poss�g a r�gz�t�st szolg�lja.

Alapanyagok 

A heged� „aluln�zetb�l”

A hangszertet�, a basszusgerenda, a l�lek �s a t�k�k lucfeny�b�l, m�g a h�tlap, a bord�zat, a nyak, a kulcstart�, a csiga �s a l�b a kem�nyebb juharb�l k�sz�l. A nagy ig�nybev�telnek, kop�snak kitett r�szek k�sz�t�s�hez �benf�t, grenadilf�t vagy buxust haszn�lnak.

A lucfeny� Eur�p�ban az egyik legelterjedtebb, legk�z�ns�gesebb fafajta, de az olyan min�s�g� faanyag, amely alkalmas arra, hogy heged�tet�t k�sz�tsenek bel�le, rendk�v�l ritka �s �rt�kes. Ennek az anyagnak a min�s�ge d�nt� m�don befoly�solja a hangszer hangz�s�t, valahogy �gy, ahogy a sz�l� min�s�ge eld�nti a bor zamat�t. Emellett nagyon fontos az is, hogy a tet� k�sz�t�s�hez a fa sug�rir�ny� metszet�t haszn�lj�k, teh�t hogy az �vgy�r�k mer�legesen haladjanak �t a tet� vastags�g�n, mert ebben az esetben hossz- �s keresztir�nyban is optim�lisan terjednek a rezg�sek.

A h�rtart�

A h�t, az oldallapok �s a nyak legkedveltebb anyaga a habos j�vorfa. Ez nem k�l�n fafaj, hanem a juharf�nak egy olyan v�ltozata, amelynek rostjai egy bizonyos fejl�d�si rendelleness�g miatt nem egyenesen, hanem hull�mvonalban n�nek. Az ilyen faanyag eszt�tikai kvalit�sai mellett k�l�nleges akusztikai �s statikai tulajdons�gokkal is rendelkezik.

A fog�lap alapanyaga az �benfa. Egyes r�gi heged�kn�l m�g megfigyelhet�nk elef�ntcsont fog�lapokat. Term�szetesen el�fordulhatnak egy�b anyagok is, de azok nem annyira elterjedtek, mert k�zel nem annyira strapab�r�k. A kulcsok �s a h�rtart� �ltal�ban grenadilf�b�l vannak.

A h�rok eredetileg ny�l- vagy b�r�nyb�lb�l k�sz�ltek (a n�pszer� sztorikkal ellent�tben macskab�lb�l nem). Ilyeneket manaps�g historikus zenekarok haszn�lnak, 18. sz�zadi vagy kor�bbi darabokhoz. Ezek a h�rok azonban k�nnyebben hangol�dnak �s szakadnak el, mint a modern