Forr�s: Wikip�dia

Von�s hangszereknek nevezz�k azokat a hangszereket, melyeken a hangokat h�rok rezg�se kelti �gy, hogy azokat egy von�val folyamatosan rezegtetj�k, vagy h�rjait megpengetj�k.

Ezen hangszerek a h�ros hangszerek csoportj�ba tartoznak.

A von�s hangszerek t�rt�nete �s kialakul�sa 

 

 

Guercino: Szent Ferenc ext�zisa

A von�s hangszerekt az �skorban, ill. az �korban egy�ltal�n nem ismert�k. A tov�bbi fejl�d�s sor�n k�t �gat k�l�nb�ztethet�nk meg hangszert�rt�neti szempontb�l.

Egyik a K�z�p-�zsi�b�l sz�rmaz�ak, mint pl. a gadulka vagy a k�l�nb�z� l�r�k. Magukon viselik az �sszes olyan jegyet, ami az onnan ered� hangszerekre igaz:

• test�k k�rte vagy hossz�k�s alak�,
• egy f�b�l faragt�k �ket,
• kulcsaik nem oldalra, hanem h�tra vagy el�refele �llnak

A l�r�k folytat�sa a Eur�p�ban a fidula.

A m�sik �g �se az �szaknyugat-Afrik�b�l sz�rmaz� rebab.

• Teste k�rte alak�
• hangol�kulcsai oldalra �llnak,az ezeket tart� fej pedig h�trafel� t�rik
• a hangszer rezon�l� r�sze b�rb�l k�sz�l.

Val�sz�n�leg a rebab az �se az eur�pai rebeknek, aminek azonban fed�lapja m�r nem b�rb�l, hanem f�b�l k�sz�lt �s kulcsszekr�nye m�r nem t�rik h�trafele.

A fidula vagy a rebek m�r a 11. sz�zad �ta ismert volt Eur�pa-szerte. A fidula a 12.-15. sz�zadban nagy fejl�d�sen ment �t.

1. A hangszert m�r nem egy f�b�l faragt�k, hanem a nyak�t k�l�n illesztett�k a testbe
2. elkezdtek k�v�t �p�teni a test k�r�
3. (el�z� k�vetkezm�nyek�nt) c�lszer�v� v�lt a testet h�tlapb�l, fed�lapb�l, �s k�v�b�l �sszerakni.
4. A testet a von�z�s k�nny�t�s�re k�z�pen elkarcs�s�tott�k.

Ez alapj�n alakult ki a viola csal�d – a viola da gamb�k �s viola da bracci�k (az oldalra n�z� kulcsait �s csig�j�nak jelleg�t a rebekt�l vette �t). Ez a hangszercsoport m�r egyes�ti mag�ban a fidula �s a rebek kor�bban eml�tett saj�toss�gait, �s tulajdonk�ppen a mai heged� (braccio) �s nagyb�g� (gamba) form�j�t m�r mag�ban rejti.

Ezzel egyid�ben a k�z�pkori fidula a 16. sz�zadra elt�nt, �s csak mint n�pi hangszer �lt tov�bb Kelet-Csehorsz�g �s Nyugat-Morvaorsz�g ter�let�n.

A viol�k k�z�tt is el�sz�r a viola da gamba alakul ki, amit minden esetben a t�rd�k k�z� szor�tva tartottak, m�rett�l f�gg�en. Ezen hangszerek bizonyos t�pusaira jellemz� volt a csapott v�ll.

A m�sik t�pus� viol�kat elkezdt�k az �lluk al� szor�tani (viola da braccio = karheged�). Ez a hangszer a heged� k�zvetlen �se.

A von�shangszereknek egy speci�lis fajt�ja is kialakult, azok, amelyek bordun-, avagy egy�ttrezg� h�rral rendelkeznek, mint pl. a Baryton, a Viola d'amore, a Lira da gamba �s a Lira da braccio.

M�sik speci�lis fajt�ja a teker�lant �s t�rsai, ahol a gyant�zott von� a hangszer belsej�ben tal�lhat�, �s egy kar seg�ts�g�vel mozgathat�.

A T�vol-Keleten a von�s hangszerek teljesen m�s ir�nyba fejl�dtek. Eur�p�ban a helyi mesterhangszereket (�rtsd: pl. heged�) pr�b�lt�k ut�nozni, addig �zsi�ban ink�bb arab hat�sok mutatkoztak.

A hang feler�s�t�se 

Ha a h�rt csak sim�n megh�zn�nk, az egy nagyon halk hangot eredm�nyezne. Ezt �gy ker�lik el, hogy a hangot egy �reges rezon�l� kamra er�s�ti fel. De mivel a rezg�seket el kell juttatni valahogyan, ez�rt erre a feladatra tal�lt�k ki a l�bat.

A min�l m�v�szibb hang el�r�s�nek �rdek�ben a hangszerk�sz�t�k gyakran sok�ig keresik a megfelel� f�t, ami �ltal�ban lucfeny� �s juhar.

A von� 

Von�k (fel�lr�l lefele) br�cs�hoz, nagyb�g�h�z (n�met tipus�), gadulk�hoz �s kemeneszhez.

B�vebben: von�

A von� a von�s hangszerek elengedhetetlen�l fontos kell�ke. Ezzel az egy fadarab �s sz�r kombin�ci�j�val sz�lal meg a hangszer, �s ha ez fadarab nem j� akkor a j�t�k neh�zkess� v�lik, �s sok esetben a hangszer hangj�t is negat�v ir�nyba befoly�solja.

A von� k�t f� r�szb�l �ll:

• a sz�rb�l (�ltal�ban l�farokb�l k�sz�l)
• a fa r�szb�l, vagy szaknyelven a p�lc�b�l.

A von� tov�bbi fontos r�szei:

• K�pa, amelybe becsatlakozik a sz�r, �s ezzel fesz�tik is meg azt. A k�pa s�lya nagyon fontos, hiszen ez hat�rozza meg a von� s�lypontj�t.
• Cs�cs, a von� m�sik v�ge, szint�n a sz�rtart�sban van szerepe.

A von�k form�j�t �s s�ly�t nagyr�szt az adott hangszer h�rjainak feszess�ge, �s a hangszer tart�sa hat�rozza meg. R�gebben nagyobb �v�k volt, �ltal�ban rugalmas f�b�l (pl. som) k�sz�ltek. Sok von� sz�r�nek feszess�g�t a h�velykujj nyom�s�nak er�ss�g�vel szab�lyozz�k. Van von�, melyet a teny�rbe fektetnek; lehet kiford�tott vagy beford�tott k�zzel, teny�rrel j�tszani.

T�bb hang egy�ttes megsz�laltat�sa 

Egy h�ron egyszerre csak egy hangot lehet megsz�laltatni. Ez�rt j�ttek l�tre a kett�s �s h�rmasfog�sok, amikor egyszerre nem csak egy, hanem t�bb h�rt fogunk le �s h�zunk meg.

Csal�dok �s fajt�k 

Heged� csal�d

(A rendez�s itt  hangmagass�g szerint t�rt�nt. Ahol egy magass�gban t�bbfajta hangszer is tal�lhat�, ott az a hangszer tal�lhat� az els� szinten, amelyikb�l a t�bbi kifejl�d�tt. F�lk�v�r bet�kkel lettek szedve a ma �ltal�nosan haszn�lt hangszerek.)

• Violino piccolo
• Heged�
  • Quinton (�th�ros, gamb�s be�t�ssel rendelkez� heged�)
  • Violinofon (fonogr�fok idej�b�l egy von�s-r�zf�v�s kever�khangszer, m�s n�ven Stroh heged�)
  • Elektromos heged�
• Violino pomposo (plusz �" h�rral felszerelt br�csa)
  • Violalin
  • Violon alto
  • Viola alta (m�s n�ven Ritterbratsche)
• Br�csa (hivatalos magyar nev�n m�lyheged�)
  • Contralto
  • Dessauerbratsche
  • Vertik�lis br�csa
• Tenorbr�csa
  • Violotta
  • Controviolino
• Viola da Spalla (�szv�rhangszer, vagy br�csahangol�s�, vagy csell�hangol�s� – ekkor fagottheged�nek h�vjuk)
• Viola pomposa (nagym�ret� br�cs�ra eml�keztet� �th�ros csell�, de nem l�b k�z�tt tartjuk)
• Violoncello piccolo
• Csell� (egy�b nevei a gordonka, kisb�g�)
  • Viola bassa
  • Elektromos csell�
• Cellone
• Nagyb�g� (ismert m�g gordon, b�g� neveken)
• Oktobasszus

Egy ezekt�l f�ggetlen, de r�juk szorosan �p�tkez� teljesen �j hangszercsal�d az �n. Heged�oktett, vagy m�s n�ven �j Heged�csal�d.

Gambacsal�d

• Baryton
• Viola Bastarda
• Viola d'amore
• Lira da braccio
• Lira da gamba
• Viola da gamba

N�pi vagy elfeledett hangszerek 

Eur�pa 

• Crwth (Krotta) (Wales k�rny�k�r�l, kr�tk�nt is ismert)
• Fidula (Eur�pa-szerte)
• Gadulka (Bulg�ria)
• Gudok (Oroszorsz�g)
• Halbba� (Ausztria, N�metorsz�g)
• Kemanesz (G�r�gorsz�g)
• Kr�tai l�ra (G�r�gorsz�g)
• Hardanger fidula (Norv�gia)
• Nyckelharpa (Skandin�via)
• Rebab (Arab-ter�letek)
• Rebek (Spanyolorsz�g)
• Pontoszi l�ra (G�r�gorsz�g)
• Teker�lant (Magyarorsz�g)
• �t�gardon (Magyarorsz�g)
• Zsebheged� (Franciaorsz�g)

�zsia 

Grafika egy 1568 k�r�li von�segy�ttesr�l

• Kokyu (Jap�n)
• Tengeri trombita (trumscheit, tromba marina) (T�r�korsz�g)

K�na 

• Banhu
• Basszusgehu
• Erhu
• Gaohu
• Gehu
• Jinghu
• Zhonghu

Egy�b von�s hangszerek

• Von�s zongora