Klarin�t

 

A klarin�t n�dnyelves, egynyelv� n�ds�ppal m�k�d� f�v�s hangszer. A szimfonikus �s f�v�s zenekarok, a f�v�s�t�s, a dzsessz, klezmer �s cig�nyzenei egy�ttesek fontos hangszere. Hangterjedelme az �sszes f�v�s hangszer k�z�tt a legnagyobb, k�zel n�gy okt�v.

Le�r�sa

 

A n�d

A klarin�t hangja �s]

egy n�db�l k�sz�lt v�kony lemezke rezg�s�b�l ered. Ez a n�dnyelvecske kb. 1-2 mm vastag, egyik fel�lete s�k, a sz�j fel�li v�ge 0,1 mm-re el van v�kony�tva, a m�sik v�ge a hangszer cs�rszer� f�v�k�j�hoz van er�s�tve �gy, hogy befedhesse az azon l�v� bef�v� ny�l�st. Megf�v�sakor r�csap� nyelvk�nt m�k�dik, teh�t periodikusan nyitja-z�rja a leveg� �tj�t, ez�ltal nyom�singadoz�st hoz l�tre. Ebb�l ad�d�an a hangszer akusztikai szempontb�l egyik v�g�n (a s�pn�l) z�rt cs�nek tekinthet�. A n�dnyelv k�nyszerrezg�st v�gez, rezg�ssz�m�t a hangszertest cs�rezonanci�j�nak m�duszai hat�rozz�k meg. Mivel a n�d a zen�sz als� ajk�val �rintkezik, annak is szerepe van a hangk�pz�sben, feszess�ge, szor�t�sa hat�ssal van a l�trej�v� hang milyens�g�re.

 

A test

A klarin�t test�nek anyaga hagyom�nyosan grenadilfa, de k�sz�lhet m�g paliszanderf�l�kb�l, m�anyagb�l, vagy f�mb�l is. A test anyaga a napjainkban egyre elterjedtebb "green line" is lehet. Ez egy sz�nsz�lakkal vegyitett �benporb�l k�sz�lt anyag, mely ugyanolyan hangmin�s�get, de emellett magasabb ellen�ll�k�pess�get ad a hangszernek. Az oboa k�pszer� furat�t�l elt�r�en bels� �rege hengeres, de az als� v�ge fel� t�lcs�rszer�en kisz�lesed�. A legt�bb faf�v�s hangszerhez hasonl�an a k�l�nb�z� hangmagass�gok el��ll�t�s�ra hanglyukak szolg�lnak, amelyek a rezon�l� l�goszlop hossz�s�g�t szab�lyozz�k a hangszertestben. A hanglyukak nyit�s�t-z�r�s�t bonyolult, f�mb�l k�sz�lt billenty�zet v�gzi, mely el�seg�ti, hogy minden kromatikus hang pontosan megsz�laltathat� legyen.

Az, hogy a hangszer egyik v�g�n z�rt hengeres cs�k�nt viselkedik, azt eredm�nyezi, hogy a klarin�t kvintel� hangszer. Ez azt jelenti, hogy hangspektruma csak a p�ratlan rendsz�m� r�szhangokat tartalmazza, teh�t az els� megsz�lal� felhang az alaphangt�l nem okt�v, hanem duodecima (okt�v + kvint) t�vols�gra van. Ennek nem csak a hangsz�n szempontj�b�l van jelent�s�ge, hanem abban is, hogy �tf�j�skor is ennyivel lesz magasabb a hangja. Ebb�l k�vetkezik, hogy egy-egy fekv�sben, regiszterben 19 alaphangot kell k�pezni, ez�rt a klarin�tnak bonyolultabb, �sszetettebb billenty�zetre van sz�ks�ge, mint mondjuk a fuvol�nak vagy az obo�nak.

 

Klarin�tf�l�k

n�v	hangol�s	haszn�lata
szopran�n� (vagy pikol�-) klarin�t	asz vagy g	Eg�szen kis m�ret�, �ltal�ban a sramli-egy�ttesek, valamint osztr�k, spanyol �s olasz f�v�szenekarok ritka tagja. Sz�lam�t gyakran j�tssz�k kis klarin�ton. (pl.: Mozart: Figaro h�zass�ga, nyit�ny)
kis (vagy Esz-) klarin�t	esz	�les hang�, els�sorban f�v�szenekarokban szerepel. (pl.: Berlioz: Fantasztikus szimf�nia, 5. t�tel, Boszork�nyszombat)
D klarin�t	d	Ritk�n fordul el�, els�sorban a vid�ms�g, a tr�fa illusztr�l�s�ra. (pl.: Liszt Ferenc: Mazeppa)
C klarin�t	c	A XIX. sz�zad folyam�n volt elterjedt klarin�t, sz�lam�t transzpon�latlanul jegyezt�k le, ez�rt a szimfonikus zenekarokban (a kev�s el�jegyz�s� darabokban) kedveltebb volt a B-klarin�tn�l. A f�v�szenekarok elterjed�s�vel a B �s Esz hangol�s v�lt uralkod�v� a klarin�t csal�dban. Ma a C-klarin�tra �r�dott m�veket gyakran f�jj�k transzpon�lva, B-klarin�ton. A C-klarin�t hangj�t a XIX. sz�zadban "k�z�ns�ges"-nek �rt�k le. (pl.: Richard Strauss: R�zsalovag, kocsmazene)
B klarin�t	b	Zenei st�lust�l f�ggetlen�l ma ez a legelterjedtebb klarin�tt�pus.
A klarin�t	a	Viszonylag elterjedt t�pus, transzpon�l� hangszer. A t�bb keresztes el�jegyz�s� darabok klarin�tsz�lama A-klarin�ton, a t�bb b�-s el�jegyz�s� darabok B-klarin�ton egyszer�bbek. (pl.: Mozart: A-d�r klarin�tverseny)
clarinetto d'amore	asz vagy g	A 18. sz�zad v�g�n �s 19. sz�zad elej�n volt haszn�latos a b�csi klasszikus f�v�szen�ben, az oboa d’amor�hoz hasonl�an teste k�rtealak� t�lcs�rben v�gz�dik.
basszetk�rt	f	A 18. sz�zad v�g�n kialakult hangszer. Alakja egykor jellegzetesen megt�rt volt, ma egyenes �s pipa form�ban egyar�nt gy�rtj�k. (pl.: Mozart: Requiem; Mozart klarin�tversenye eredetileg szint�n basszetk�rtre �r�dott)
altklarin�t	esz	A XX. sz�zad folyam�n terjedt el a kamarazen�ben, f�leg Angli�ban �s Amerik�ban. Eur�p�ban a basszetk�rt�t haszn�lj�k. (pl.: Igor Stravinsky: Threni)
basszusklarin�t	b	Elterjedt t�pus, a kort�rs zen�ben, f�v�szenekarokban, dzsesszben, szimfonikus zenekarban egyar�nt haszn�lj�k. (pl.: Csajkovszkij: Di�t�r�, Cukorkat�nd�r t�nca)
kontraaltklarin�t	esz	Nagyon ritka hangszer, csak napjainkban van elterjed�ben f�v�szenekarokban �s a modern komolyzen�ben. F�l hanggal magasabb hangol�s� testv�re a kontrabasszetk�rt. (pl.: John Williams: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban, The Knight Bus)
kontrabasszusklarin�t	b	Ritka hangszer, k�t okt�vval m�lyebben sz�l, mint a norm�l B-klarin�t. (pl.: Richard Strauss: Josephslegende)

 

R�szei

1. f�v�ka (szor�t�val, ami a n�dat fogja a f�v�k�hoz)
2. n�d
3. hord�
4. fels� r�sz
5. als� r�sz
6. t�lcs�r

 

T�rt�nete

A n�ds�pos hangszerek k�z�l tal�n a klarin�tnak van a legr�gibb m�ltja. A n�db�l k�sz�lt egyszer� idioglott p�sztors�pok (vagyis ahol a s�pnyelv a test anyag�b�l van has�tva) m�k�d�si elv�k alapj�n rokon�that�k vele, hiszen ezek is egynyelves n�ds�ppal �s hengeres „furattal” rendelkeznek. A k�z�pkort�l chalumeau nev� el�dje volt haszn�latban, de csup�n n�pi hangszerk�nt. Johann Christoph Denner (1655-1707) �j�t�sai (1690) tett�k lehet�v� a hangszer hangterjedelm�nek kisz�les�t�s�t, illetve hogy ezt a hangterjedelmet kvintel� jellege ellen�re megszak�t�s n�lk�l foghassa �t. Az �gy l�trej�tt �j, magasabb regiszter hangz�sa vetekedett a 18. sz�zadi trombita magas, f�nyes clarino regiszter�nek hangj�val, innen kapta a nev�t: clarinetto.

A komolyzene viszonylag k�s�n kezdte alkalmazni, csak a b�csi klasszikusokt�l kezdve honosodott meg. Hyacinthe Klos� klarin�tm�v�sz �s Louis-Auguste Buffet hangszerk�sz�t� egy�ttm�k�d�s�vel fejl�d�tt ki a hangszer mai form�ja 1839 �s 1843 k�z�tt, akik a fuvola Theobald B�hm �ltal kifejlesztett billenty�zet�t adapt�lt�k a hangszerre. Zenekarbeli st�tusza Beethoven munk�ss�ga r�v�n v�lt v�glegess�.

Napjainkban a klarin�t sz�les k�rben elterjedt hangszer. A f�v�szenekarban a klarin�t olyan, mint a szimfonikus zenekarban a heged�, t�bb sz�lamot is alkalmaznak benne, t�bb hangszerrel. A nagyzenekarban 2-3 klarin�t �s egy basszusklarin�t, a kamarazenekarban pedig 1-2 klarin�t lehet.

 

Ismertebb m�vek klarin�tra

• Wolfgang Amadeus Mozart:

A-d�r klarin�tverseny (K. 622)

A-d�r klarin�t�t�s (K. 581)

• Ludwig van Beethoven:

B-d�r tri� (op. 11)

• Johannes Brahms:

Tri� klarin�tra, csell�ra �s zongor�ra (op. 114)

K�t szon�ta klarin�tra �s zongor�ra (op. 120 No. 1, No. 2)

H-moll kvintett klarin�tra �s von�sokra (op. 115)

• Robert Schumann:

H�rom Fantasiest�cke zongor�ra �s klarin�tra (op. 73)

Mesek�pek (klarin�t, br�csa, zongora, op. 132)

• Carl Maria von Weber:

B-d�r klarin�tkvintett (op. 34)

H�t vari�ci� a Silvana c�m� opera egy t�m�j�ra klarin�tra �s zongor�ra (B-d�r, op. 33)

F-moll �s Esz-d�r klarin�tverseny (op. 73, op. 74)

Concertino klarin�tra �s zenekarra (op. 26)

• Igor Fjodorovics Sztravinszkij:

H�rom darab sz�l� klarin�tra

A katona t�rt�nete - v�ltozat heged�re, klarin�tra �s zongor�ra

• Bart�k B�la:

Kontrasztok heged�re, klarin�tra �s zongor�ra

• Olivier Messiaen:

Quatuor pour la fin du temps klarin�tra, hered�re, csell�ra �s zongor�ra

• Kov�cs B�la:

Hommages � Bart�k B�la, Claude Debussy, Carl Maria von Weber, Manuel de Falla, Aram Iljics Hacsaturj�n, Kod�ly Zolt�n, Niccol� Paganini, Johann Sebastian Bach, Richard Strauss, George Gershwin