Le�r�sa

A harsona egy elny�jtott t�rbeli S alakban meghajl�tott cs�b�l �ll, melynek egyik v�g�n helyezkedik el a f�v�ka, a m�sik v�ge t�lcs�rszer�en kisz�lesedik. A f�v�ka a trombit��hoz hasonl�an cs�szeform�j�, de ann�l sz�lesebb. Az S alak f�v�ka ut�n k�vetkez� kanyarulata egy teleszkopikusan mozgathat� U alak� kett�s tol�cs�, amellyel a hangszer cs�hossz�s�g�t folyamatosan lehet v�ltoztatni. A p�rhuzamosan fut� cs�szakaszokat hidak k�tik �ssze, r�gz�tik egym�shoz. A cs� hossz�nak legnagyobb r�sz�ben cilindrikus, teh�t azonos keresztmetszet�, menz�r�ja sz�k, ennek k�sz�nhet�en f�nyes, �rces a hangja. A t�lcs�res r�sz seg�t a hang sug�rz�s�ban, ugyanakkor a faf�v�sokt�l elt�r�en a hang k�pz�s�ben is r�szt vesz. A hangszer s�rgar�zb�l, vagy m�s r�z�tv�zetb�l k�sz�l.

Fajt�i

Leggyakoribb t�pus a B-tenor harsona, a zenekarokban ezen k�v�l lehet m�g Esz- vagy F-alt, �s F-basszus harsona is. A tenor harsona gyakran toldal�kcs�vel vagy a h�velykujjal m�k�dtethet� kvartventillel hangolhat� �t F-basszusra. A ritk�n haszn�lt kontrabasszus harsona a tenorhoz k�pest egy okt�vval m�lyebb, els�sorban Wagner m�veiben fordul el�.

Megsz�laltat�sa

A hangszert bal k�zben tartj�k, a jobb k�z mozgatja a tol�cs�vet. A t�bbi t�lcs�res f�v�k�j� hangszerhez hasonl�an a harsona els�dleges hangforr�sa a j�t�kos f�v�k�hoz szor�tott ajkainak rezg�se, amely a cs� leveg�oszlop�nak k�l�nb�z� rezonanci�it k�pes megsz�laltatni. A harson�n�l 5 – 6 gerjeszthet� felhang �ll rendelkez�sre. A cs� hossz�s�ga a tol�cs� seg�ts�g�vel h�t fokozatban (fekv�sben) m�dos�that�, ezzel ki lehet t�lteni ak�r kromatikus hangokkal is e rezonanci�k k�z�tti t�vols�got. P�ld�ul a tenorharsona a tol�cs� csukott �llapot�ban (1. fekv�s) B-n sz�l, kih�zva E-ig lehet kromatikusan lemenni (7. fekv�s), a teljes hangterjedelem �gy E – b'. A ped�lhang csak nehezen sz�laltathat� meg, nagyon ritk�n haszn�lj�k. A tol�cs� folyamatos mozgat�s�val glissando val�s�that� meg. Magyarorsz�gon ritk�n haszn�lt, de l�tezik a hangszer billenty�s v�ltozata is, ahol a zug (tol�cs�) mozdulatlan marad, �s szelepekkel v�ltoztatj�k a hangmagass�got. Egyszer�bb rajta tanulni �s j�tszani is, de elv�sz a harsona �ltal adott lehet�s�g, a glissando.

T�rt�nete

A harsona a tol�trombit�b�l alakulhatott ki a 15. sz�zad folyam�n. Ez egy olyan trombita volt, amelyn�l a f�v�ka meghosszabb�tott cs�v�t j�t�k k�zben teleszk�pszer�en ki-be lehetett h�zni, megv�ltoztatva ezzel az alaphangot 1 – 3 f�lhaggal. Ezt a kapcsolatot val�sz�n�s�ti, dokument�lja a harsona trombone, trompone (olasz, francia 'nagy trombita') elnevez�se vagy r�gi francia sz�vegekben a trompette saique-boute ('h�z�-tol� trombita') kifejez�s. A saqueboute (sacqueboute, sacabuche, sackbutt) a korai harson�k elnevez�se maradt a jellegzetes U alak� tol�cs� elterjed�se ut�n, az 1530-as �vekt�l. Ezt a megold�st a m�lyebb hangtartom�nyok el�r�se tette sz�ks�gess�, �gy lehet�v� v�lt, hogy a k�z adott m�rt�k� elmozdul�sa – amely az emberi test anat�mi�ja miatt behat�rolt – k�tszeres m�rt�kben hosszabb�tsa meg a hangszer cs�hossz�s�g�t.

A 16. sz�zadban m�r teljes hangszercsal�dd� fejl�d�tt, szopr�n, alt, tenor, kvart- �s kvintbasszus, kontrabasszus v�ltozatban �p�lt. Mindenf�le m�fajban polg�rjogot nyert, az egyh�zi �s udvari zen�ben ugyan�gy, mint a v�rosi toronyzen�ben. A kor harson�ja, a saqueboute a main�l l�gyabb, halkabb hang� volt, a von�sokhoz, a csendesebb f�v�s hangszerekhez is alkalmazkodni tudott, �gy a kamarazen�ben is helyet kapott. Mai jellemz�, hars�ny katonazenekari beoszt�s�t csak a francia forradalom sor�n kapta meg.

A harsona �n�ll� zenei feladatokat legel�sz�r a 18. sz�zad operazen�j�ben kapott, Gluck kezdem�nyez�se nyom�n, de a hangversenyzen�be ekkor m�g csak kiv�teles pillanatokra kapott bebocs�t�st. Kezdetben Beethoven is kihagyta a harson�kat szimfonikus m�veib�l, de v�g�l az 5. szimf�nia utols� t�tel�ben olyan d�bbenetes hat�ssal sz�laltak meg, hogy ett�l kezdve biztos�tott volt a hely�k a hangversenytermekben is. Ezzel egy�tt a zeneszerz�k tov�bbra is m�dj�val, �vatosan b�ntak e hangszerrel, t�bbnyire csak a m�vek leg�nnep�lyesebb, legemelkedettebb pillanataiban sz�laltatt�k meg.

A 20. sz�zad sor�n n�mileg m�dosult a hangszer feladatk�re, kev�sb� fennk�lt, h�tk�znapibb szerepekben is kipr�b�lt�k, s�t, felfedezt�k a benne rejl� groteszk term�szetet is, amelyet k�l�nleges megf�v�si m�dokkal, vagy a tol�cs� folyamatos mozgat�s�val k�pzett fel- �s lekonyul� hangokkal, glissand�kkal lehet el�csalogatni. A sz�rakoztat� zene �s a dzsessz pedig megmutatta, hogy ez a sokoldal� hangszer a virtu�z, k�nnyed, improvizat�v zen�ben is t�k�letesen megfelel.