Le�r�sa

A trombita egy v�ltoz� keresztmetszet�, t�bbsz�r�sen meghajl�tott cs�b�l �ll, melynek egyik v�g�n helyezkedik el a f�v�ka, a m�sik v�ge t�lcs�rszer�en kisz�lesedik. Anyaga s�rgar�z, vagy m�s r�z�tv�zet. A cs� hossz�nak nagy r�sz�ben cilindrikus, teh�t azonos keresztmetszet�, menz�r�ja sz�k, ennek k�sz�nhet�en f�nyes, �rces a hangja. A t�lcs�res r�sz seg�t a hang sug�rz�s�ban, ugyanakkor a faf�v�sokt�l elt�r�en a hang k�pz�s�ben is r�szt vesz. H�rom szelepe jellemz�en nyom�ventil, ritk�bban forg�szelep. M�k�dtet�s�kkel a cs�rezon�tor hossz�s�ga v�ltoztathat� oly m�don, hogy abba k�l�nb�z� hossz�s�g� toldal�k cs�darabokat iktatnak be. A szelep n�lk�li trombita a nat�rtrombita.

A B trombita teljes cs�hossza 140 cm, ennek 21%-a a f�v�ka r�sz, 29%-a hengeres cs�, 50%-a a sz�lesed�, t�lcs�res szakasz. A szelepek 8,4 cm, 17,3 cm illetve 25,7 cm hossz�s�g� cs�darabokat toldanak be.

Fajt�i

A leggyakoribb a B hangol�s�, de ezen k�v�l lehet C, D, Esz, E, F, G, A is. Zenekarban kedvelt a C trombita, melynek kisebb m�rete folyt�n hangja m�g f�nyesebb, �l�nkebb, mint a B hangol�s��.

A piccolo trombita egy magasabb hangol�s�, kicsi trombita, egy okt�vval magasabban sz�l. Rendszerint van egy negyedik szelepe is, amely egy tiszta kvarttal m�ly�ti a hangj�t.

A basszustrombita hangfekv�se a tenorharson��nak felel meg, f�v�k�ja is ahhoz hasonl�, ez�rt rendszerint harson�sok j�tszanak rajta.

Megsz�laltat�sa

A t�bbi t�lcs�res f�v�k�j� hangszerhez hasonl�an a trombita els�dleges hangforr�sa a j�t�kos f�v�k�hoz szor�tott, rezg�sbe hozott ajkai k�z�tt �tpr�selt leveg�, amely a cs� leveg�oszlop�nak k�l�nb�z� rezg�si m�djait, rezonanci�it k�pes megsz�laltatni. A sz�k menz�ra miatt e rezonanciasor alaphangja nem k�pezhet�, csak az 2. – 12. (nat�rtrombit�n 4. – 16.) r�szhang. A nat�rtrombit�n kiz�r�lag a felhangokb�l �ll a hangk�szlet, a szelepes trombit�n viszont a kromatikus hangok is el�rhet�k a hangszer eg�sz hangterjedelm�ben. A legt�bb szelepes r�zf�v�s hangszerhez hasonl�an az els� szelep egy eg�szhanggal, a m�sodik f�lhanggal, a harmadik kisterccel m�ly�ti a hangszer alaphangj�t. Ezek kombin�ci�i teszik lehet�v� a felhangsor hangjai k�z�tti �r kit�lt�s�t.

A trombita transzpon�l� hangszer, a leggyakoribb B trombita a kott�hoz viszony�tva egy hanggal m�lyebben sz�l.

T�rt�nete

 

Trombita �br�zol�sa 1636-b�l

Trombitaszer� hangszerek m�r az �kori Egyiptomban l�teztek, a g�r�g szalpinxet ugyan�gy a trombita �s�nek tekinthetj�k, mint az etruszk buccin�t. Az �korban �s a k�z�pkorban katonai hangszernek, jelad�sra haszn�lt�k.

A v�kony f�mlemezb�l forraszt�ssal, kalap�l�ssal, ny�jt�ssal el��ll�tott trombita a 10. sz�zadban keletr�l, arab k�zvet�t�ssel �rkezett Eur�p�ba. A legkor�bbi ilyen technol�gi�val k�sz�lt eur�pai trombitaf�le, a hossz�, egyenes busine k�zvelten el�k�pe az arab nafir lehetett. A trombita mai k�tszeresen U alakban meghajl�tott form�j�t a 15. sz�zadban nyerte el. Monteverdi Orfeoj�nak nyit�ny�ban m�r val�s�gos zenei szerepet kapott. Ekkoriban jellemz�en kb. 120 cm hossz� volt, D alaphangra k�sz�lt, �s kiz�r�lag a felhangok megsz�laltat�sa volt lehets�ges rajta. A trombit�sok az �stdobosokkal k�z�s c�hekbe t�m�r�ltek, �s els�sorban n�h�ny hangb�l �ll� fanf�rszer�, �nnep�lyes dallamok elj�tsz�s�ra specializ�l�dtak a hangszer m�lyebb, princip�lnak nevezett hangfekv�s�ben.

A barokk korban kezdt�k a m�zen�be bevonni, tov�bbra is szinte mindig �stdobok k�s�ret�ben. Kiz�r�lag sz�lisztikus szerepet kapott, �nnep�lyes, h�si karakter� m�vekben. A kor trombit�sai rendk�v�li virtuozit�st �rtek el, k�l�nleges f�v�k�t haszn�lva ak�r a 20. felhangot is meg tudt�k sz�laltatni, �s a hangsorba hamisan illeszked� r�szhangokat is k�pesek voltak a f�v�s m�dj�val �gy m�dos�tani, hogy tiszt�n sz�ljanak. Ezt a fajta magas, brilli�ns trombitaj�t�kot clarino-j�t�knak nevezik. J. S. Bach 2. brandenburgi verseny�ben tal�lkozhatunk vele.

Bach t�bb m�v�ben �rt el� Tromba da Tirarsi-t, egy olyan trombit�t, amelynek f�v�k�val ell�tott v�ge teleszk�pszer�en ki-be h�zogathat�, hogy tiszt�bb inton�ci�t tegyen lehet�v�. Purcell m�veiben tal�lkozhatunk a Flatt trumpet-tel, amelynek a harson�hoz hasonl� kett�s tol�cs�ve volt. A 18. sz�zad folyam�n a faf�v�s hangszerek mint�j�ra hanglyukakkal ell�tott, billenty�s trombit�val is k�s�rleteztek (Klappentrompete). Szelepekkel az 1830-as �vekben szerelt�k fel, a k�rttel egyid�ben. Ekkort�l v�lt teljes �rt�k�, kromatikus hangszerr�, de m�g el kellett telni n�h�ny �vtizednek, m�g a zeneszerz�k is megbar�tkoztak ezzel a megold�ssal. Kezdetben m�lyebb, F hangol�s� volt, a mai B �s C trombita a 20. sz�zad elej�n v�lt �ltal�noss�.

H�res trombitam�vek

• J. S. Bach: 2. brandenburgi verseny
• Joseph Haydn: Trombitaverseny
• Felix Mendelssohn-Bartholdy: Trombitanyit�ny
• Henry Purcell: Trombitaszon�ta
• Antonio Vivaldi: Versenym� k�t trombit�ra

Trombit�sok

• Maurice Andr�
• Louis Armstrong
• Miles Davis
• Geiger Gy�rgy
• Dizzy Gillespie
• Fats Navarro
• Gottfried Reiche (1667 – 1734)
• Arturo Sandoval
• Simai L�szl�
• Zsoldos Imre
• Boban Markovich
• Chris Botti